Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

MÚZEUMELMÉLET - Kecskeméti Tibor: A természettudományi muzeológia a Gyűjteményegyetem szervezetében

seinek rendezéséről (1929. évi XI. tc.). Utóbbiban tett eleget a kultusztárca/törvényhozás annak, a már az OMGYE törvényben jelzett kötelezettségének, mellyel intézkedik a törvényhatósági és községi (városi) közgyűjtemények státusáról. Ez elsősorban állami felügyeletet és támogatást jelentett. Meg kell jegyezni, hogy a külföldi magyar intézetek (Collegium Hungaricumok) és ösztöndíj-tanács, valamint az Országos Tennészettudományi Tanács létrehozásáról Klebelsbergnek már 1926. május 11-én, ill. 1926. június 16-án részletesen kidolgozott és nyomtatásban megjelent törvényjavaslata volt.

9 Olyan részletességű, hogy például a Országos Természettudományi Tanácsra vonatkozó előterjesztésben szerepel egy új Országos Természetrajzi Múzeum építése is a Lágymányoson, a Műegyetemtől délre, az építési telek helyrajzi számának megadásával s az épület elhelyezési rajzával. Hogy e két törvényjavaslat mégis csak 1927-ben, illetve csak 1930-ban került elfogadásra, s akkor is csak módosítva, annak valószínűleg az volt az oka, hogy a magyar államháztartás abban az időben lejátszódó pénzügyi szanálása (a Korona/Pengő váltása) nem tudott megfelelő fedezetet biztosítani Klebelsberg nagyszabású fejlesztéseinek. A természettudományi muzeológia a Gyűjteményegyetem idején A Magyar Nemzeti Múzeum keretében működött. A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a Gyűjtemény egyetem megalakulásától (1922. október 31.) 1923. március 6-ig Fejérpataky László (1857-1923) történész, 1923. március 6-ától december 20-ig Horváth Géza (1847-1937) zoológus, 1923. december 20-tól a Gyüjteményegyetem megszűnéséig (1934. június 27.) Hóman Bálint (1885-1951) történész volt. A Gyűjteményegyetem megalakulásakor a Magyar Nemzeti Múzeum szervezetében három természettudományi osztály működött összesen 30 fővel: az Állattár Csíki Ernő (1875-1954) entomológus, a Növénytár Filarszky Nándor ((1858-1941) botanikus, és az Ásvány- és Oslénytár Zimányi Károly (1862-1941) mineralógus igazgatása alatt. Mindhárman hivatalból tagjai voltak a Gyüjteményegyetem Tanácsának. Mindegyikük szakmája kiváló művelője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, nemzetközi hírű szaktekintély. Irányításuk alatt az Állattárban Soós Lajos, Schmidt Antal, Pongrácz Sándor, báró Fejérváry Géza, SzabóPatay József, Éhik Gyula és Dudich Endre, a Növénytárban Moesz Gusztáv, Kiimmerle Jenő Béla, Jávorka Sándor, Szurák János, Mika Elza és Timkó György, az Ásvány- és Oslénytárban Zsivny Viktor, Noszky Jenő, Koch Sándor és Vendl Mária dolgozott. Mindnyájan szakterületük ismert és elismert kutatói, közülük Soós Lajos, Dudich Endre, Moesz Gusztáv, Jávorka Sándor később akadémikus lett. Munkájukat az Állattárban Uhrik Tivadar, Kókai Dezső, Pavel Constancia, Elischer Irén, H. Tribalcsik Juliska, Deményné Vidos Gizella, a Növénytárban Halmai István, Rombauer Erzsébet, Eperjessy Mária, az Ásvány-és Oslénytárban Klein Adolf segítette. A Magyar Nemzeti Múzeum természettudományi gyűjteményei mind értékben, mind volumenben Európa legjobb kollekciói közé tartoztak. Kiemelkedő értéket képviseltek a Növénytárban Kitaibel Pál, Sadler József és Haynald Lajos herbáriumi lapjai. Az Allattár főként rovargyűjteményeivel tűnt ki világviszonylatban is. Különösen a bogár (Coleoptera), a lepke (Lepidoptera), a kétszárnyúak (Diptera), valamint a szívókások (Heteroptera) gyűjtemény állt a nemzetközi kutatások központjában. Az Ásvány- és 9 Gorka 1926. 687-719. 481