Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

MÚZEUMELMÉLET - Kecskeméti Tibor: A természettudományi muzeológia a Gyűjteményegyetem szervezetében

dést, költségvetési és kinevezési jogot, utóbbi az állam részéről esetlegesen jelentkező beavatkozási törekvést (beleszólás költségvetésbe, gazdálkodásba, személyi kérdésekbe, belső szabályozásba stb.) zárja ki. Korát meghaladó új elem még a pályázati rendszer bevezetése, valamint az előbbiekben kifejtett minőségbiztosítás is. Tudománypolitika, múzeumpolitika Az előbb ismertetett törvény az alapja annak a tudománypolitikának, melynek egymásra épülő és egymással kölcsönhatásban lévő elemei a húszas években a kultusztárca által meghozott többi, alább szereplő törvény. Hazánkban ez az első olyan hosszú távú koherens és konzisztens tudománypolitika, melyben a közgyűjtemények tudományos potenciálja kerül kiemelt helyzetbe. Koncipiálója és kidolgozója Klebelsberg Kunó volt. Méltán rímelt gondolataira életrajzírója, Huszti József, amikor ezt írta: „Egy nemzet naggyá csak akkor lehet, ha kebelében önálló kutatás folyik, ezért a nemzetek életében döntő jelentősége van annak, van-e ott tudománypolitika, igen vagy nem."

5 Ugyancsak előbb idézett munkájában írta róla Huszti: „a jogász-történészből lett a magyar természettudományi kutatás egyik legnagyobb pártfogója és felvirágoztatója." „Olyan belső, szoros érintkezésbe lépett magukkal a tudósokkal, az országnak jóformán minden valamire való szakemberével, amilyenre tudománypolitikánk történetében alig akadt példa. Bizalmas beszélgetésekben, szűkebb értekezleteken, tágabb körű ankétokon, összefoglaló kongresszusokon próbálta a szakemberek bevonásával megállapítani a szükségleteket, a teendőket, a kivitel módozatait."

6 Az előbbiekben említett törvények megalkotását az 1926. január 3-8. között rendezett Természet-, Orvos-, Műszaki és Mezőgazdaságtudományi Országos Kongresszuson kezdeményezte Klebelsberg. „Összefüggő nagy programot kell készítenünk, hogy mindaz, ami már történt, szervesen beilleszkedjék egy nagy egészbe.. ."

7 „Én kettős szervezetre gondolok. Az egyik csak állami szerv lehet... egy állami természettudományi tanácsra, mely a természettudományi kutatási alapot kezelhetné és ennek felhasználása tekintetében a miniszternek javaslatot tehetne... Ettől függetlenül létre kell jönnie egy nagy társadalmi alakulatnak, egy olyan egyesületnek, amely egyfelől a magyar természettudományok képviselőiből, másfelől pedig a mezőgazdaság, ipar, kereskedelem, forgalom, üzemek képviselőiből áll, akik együttműködnének azoknak a tudományoknak a fejlesztése érdekében, amelyek közvetlenül jelentősek a mezőgazdaság, az ipar, a forgalom, az üzemek szempontjából."

8 Ennek nyomán hívta életre az 1930. évi VI. törvénycikk a természettudományok fejlesztése érdekében az Országos Természettudományi Tanácsot és Alapot, s ugyancsak 1930-ban jött létre a Széchenyi Tudományos Társaság. Előbbi költségvetési forrásokból végzett, ma úgy mondanánk alapkutatásokat, utóbbi főként a Gyáriparosok Országos Szövetsége (GYOSZ) és az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) befizetéseiből finanszírozott alkalmazott kutatásokat. Ez intézkedésekkel megtámogatott, nyugodtan nevezhetjük fejlesztési program számára két további törvényt hozott még a parlament: a külföldi magyar intézetekről és a magas műveltség célját szolgáló ösztöndíjakról (1927. évi XIII. te.), valamint a múzeum-, könyvtár- és levéltárügy némely kérdé5 Huszti 1942. 132. 6 Huszti 1942. 123-124. 7 Klebelsberg 1990. 170. 8 Klebelsberg 1990. 171. 480