Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

MÚZEUMELMÉLET - Kecskeméti Tibor: A természettudományi muzeológia a Gyűjteményegyetem szervezetében

művelődésen keresztül történő beruházás döntő fontosságának felismerése. (2) Egy még hagyományszerü (agrár) társadalomban a tudás és a „magas" tudomány (művészet) össznemzeti ügyként történő elismerése. (3) Az állami eszközök koncentrált felhasználásának szakszerű alkalmazása. (4) Olyan kultúrpolitika kialakítása, amelynek eredményei tartósan és távlatosan - a kormánypolitikától függetlenül - képesek egy nemzet szolgálatára".

3 A törvény indokolásában Klebelsberg kifejtette: „azon eszközök között, melyekkel a nemzetek művelődésüket megtarthatják és továbbfejleszthetik, két nagy eszközt látok. Az első a népműveltség fejlesztése... a második, magának a tudományosságnak az ápolása".

4 Mivel a tudományosság ápolásában a közgyűjteményeknek kiemelkedő szerepük van. érdemes külön szervezetet létrehozni működtetésűkre, s abba integrálni azokat. Maga a törvénycikk 12 paragrafusból áll. Az 1. §. az Országos Magyar Gyűjteményegyetemről és annak Tanácsáról szól. Kimondja (betűhíven közöljük!): nemzeti nagy közgyűjteményeink, úgymint a Magyar Királyi Levéltár; a Magyar Nemzeti Múzeum közös címében foglalt a) Országos Széchenyi-könyvtár, b) érem- és régiségtár, c) állattár, d) növénytár, e) ásvány- és őslénytár, f) néprajziak tára; az Országos Szépművészeti Múzeum; az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum és budapesti királyi magyar Pázmány Péter tudományegyetem könyvtára egy különálló önkormányzati testet alkotnak, mely az Országos Magyar Gyüjteményegyetem nevét viseli s önkormányzati jogait a Gyűjteményegyetem Tanácsa által gyakorolja. Személyzetük állami alkalmazott. (Érdekes tény, hogy az egyetem könyvtára nem kívánt élni a felajánlott gyűjteményegyetemi tagsággal!) A 2. §. a Tanács szervezetéről szól, mely szerint a Tanács tagjai 5 éves megbízással az intézmények első tisztviselői, a Magyar Nemzeti Múzeum osztályvezetői, 10 meghívott egyetemi tanár és 5 meghívott műértő. Elnöke a Tanács megalakulásakor a vallás- és közoktatásügyi miniszter, aki utóbb 5 évre elnököt nevez ki. A 3. a Tanács hatáskörét vázolja 14 pontban, melyek közül a legfontosabbak: a Tanács elnöke és tagjai jelölésére, kinevezésére és minősítésére vonatkozó szabályok, a gyűjtési kör megállapítása, az ásatások és természettudományi gyűjtőutak tervezése, a költségvetés és a zárszámadás elkészítése, a külső képviselet és a szakmai véleményezés. A4. §. - 8. §. az intézetek személyzetéről (tudományos tisztviselő, tudományos és műszaki segédszemélyzet, közigazgatási személyzet, összesen 167 fő), s annak minősítéséről szól. Tudományos tisztviselők körében az elméleti minősítés alsó foka a bölcsészdoktori oklevél. A kinevezés pályázat útján történik, melyben felvételre az osztályvezető javasol s a miniszter nevez ki. Itt szerepel a tudományos meddőség és az intézet „beibékéjét" veszélyeztető megférhetetlenség fogalma, ill. jogintézménye is. Előbbi alatt a tudományos teljesítmény eredménytelenségét, utóbbi alatt az intézeti közösség alkotó légkörének megzavarását kell érteni (tudomásom szerint itt van Magyarországon először törvényben rögzítve a tudományos teljesítmény, mint alkalmazási feltétel!). A tudományos tisztviselők nyugdíjkorhatára 70 év, mely kiemelkedő tudományos eredményesség esetén meghosszabbítható. Ali. §-ban szerepel egy kötelezettség is: a vidéki közgyűjtemények ügyének rendezésére külön törvényjavaslatot kell benyújtani a nemzetgyűlésben. A törvény több új jogintézményt létesített. Közülük az önkormányzatiság és a bírói jogvédelem a legfontosabb. Előbbi a minisztériumtól teljesen független autonóm műkö3 Tökéczky 2007. 92. 4 Klebelsberg 1990. 117. 479