Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

MÚZEUMELMÉLET - Basics Beatrix: Az emlékezés helye vagy eltörölt hely? Múzeum-értelmezés a 21. században. Válság vagy átalakulás - múzeum és kiállítás az ezredfordulón

Az emlékezés helye vagy eltörölt hely? Múzeum-értelmezés a 21. században Válság vagy átalakulás - múzeum és kiállítás az ezredfordulón BASICS Beatrix Amikor a 21. században a múzeumról beszélünk, egyre gyakrabban hallható, sőt emlegetik maguk a múzeumi szakemberek a válság kifejezést. A válság e szóhasználatban egyértelműen valami rosszat jelent, más tudományágak, például a pszichológia esetében azonban nem. A válság ott átalakulást jelent - és ez lehet bármilyen irányú. Azt gondolom, amit ma válságnak nevezünk, inkább átalakulásként értelmezhető. Az átalakulás változást jelent, s nem véletlen, hogy ezt akár válságként is értelmezhetjük, hiszen nagyon sokáig a múzeumot, mint intézményt és mindent, ami a működésével kapcsolatos volt leginkább a változatlanság jellemezte. Ez persze biztonságot is jelentett, valamint kiszámíthatóságot. Sok tekintetben jó volt ez - sokkal egyszerűbb és könnyebb volt a szakember dolga. Mikor is kezdődött el az átalakulás - nevezzük most már így. Magyarországon valamikor a 90-es évek derekán, a millenniumi ünnepségek nagy fellendülésében. Új állandó kiállítások készültek, csak egy, talán a legjelentősebb példa a Magyar Nemzeti Múzeum öröklétűnek tűnt állandó kiállításának „lecserélése".

1 A kilencvenes években kezdődött el a nagy időszaki kiállítások megszervezésének gyakorlata, a nyugati példa követése. Ezekhez szép kivitelű, forráskiadványként is remek katalógusok készültek.

2 Új feladatot jelentett mindez a múzeumi szakemberek számára, s a gyakorlati munka terén bekövetkező alapvető változások mellé társult - némi késéssel ugyan — az elméleti háttér felépítése. Ekkor kezdtek el a múzeumi szakemberek hosszú idő után először gondolkodni azon, amit ma önmeghatározásnak nevezünk - a gauguini honnan jöttünk, mik vagyunk, hová megyünk kérdése - az előző századforduló központi dilemmája ekkor jelentkezett a múzeum, mint intézmény vonatkozásában. De vajon korábban mit gondoltak a múzeumról, változatlansága mit is jelentett? Theatrum memoriae, theatrum mundi - látvány, szórakoztatás, tanítás Ha megnézzük a 16-17. századi múzeumábrázolásokat, amelyek persze többnyire egy-egy tudós vagy arisztokrata kuriozitás-gyűjteményét jelentik, látványában és tartalmában nem sokat változott a múzeum a 19. században sem ezekhez képest. A régi grafikákon, fényképeken hasonló enteriőröket láthatunk, a rendezés, a rendszerezés lett időközben pontosabb, áttekinthetőbb - akármiféle gyűjteményről is volt szó. Ez sem mindegy, hiszen a különlegességek magángyűjteményéből a köz számára kialakított világmodell, létünk rekvizitumainak kollekciója lett. Hogy az első múzeum uralkodói képtár 1 Az 1996-ban megnyílt új állandó történeti kiállításhoz azóta sem készült katalógus, s az ideiglenesnek szánt 20. századi rész újrarendezése-véglegesítése sem történt meg. 2 Egy korai példa: Barokk művészet Közép-Európában. Utak és találkozások. Szerk.: Galavics Géza. Budapest, 1993. 471