Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

MÚZEUMELMÉLET - Basics Beatrix: Az emlékezés helye vagy eltörölt hely? Múzeum-értelmezés a 21. században. Válság vagy átalakulás - múzeum és kiállítás az ezredfordulón

volt vagy főúri kincstár, az majdnem mindegy is volt. A rendszerezés során kialakult gyűjteménytípusokból szakmúzeumok lettek a 19. század végére. A theatrum mundi, a theatrum memoriae, a világunk bemutatásának színpada kezdettől fogva a látványra épített. Meg lehetett nézni, le lehetett másolni, csodálni, tanulmányozni lehetett a múzeum gyűjteményét. A látvány szórakoztatott és tanított. A szórakoztatás kezdettől meglévő és természetesnek, szükségesnek tartott feladata volt már a reneszánsz múzeumának, amihez mintegy magától értetődően társult a tanítás, az ismeretátadás. De ezeket a feladatokat nem valamiféle külső erőktől, hatásoktól remélték teljesülni a régebbi századokban, úgy gondolták, a múzeum tárgyai maguktól megfelelnek e komplex célnak. Vagyis a tárgyakat, a gyűjteményt elég csak kirakni, bemutatni - a többit maguk elvégzik. Mikor kezdődött el az önmeghatározás, egyáltalán miért merült föl a szükségessége? A 19. század második felében, a múzeumok specializálódásának, szakosodásának kezdetén mindenképpen. Amikor Pulszky Ferenc először meghatározta a Nemzeti Múzeum feladatát, egyúttal megfogalmazta az addig egyetlen intézmény gyűjteményének több újabb múzeumi gyűjteménnyé történő szétosztását.

3 Először kísérelte meg meghatározni a múzeum feladatát. Ez az önvizsgálat nagyon fontos volt, de Pulszky Ferenc és Pulszky Károly tevékenységével jó időre abba is maradt. A két világháború közötti időszak önmeghatározása inkább önigazolásnak nevezhető, s a szervezeti változásokat is ez befolyásolta. Ha Pierre Nora az emlékezés helyének nevezte a múzeumot, és a legutóbb megjelent magyar múzeumtörténeti összefoglaló, Sinkó Katalin „Nemzeti Képtár" kötete e gondolatot továbbfüzve úgy fogalmazhat, hogy „a múzeumok általános feladata a hosszú távú emlékezet érvényesülése" (vagy inkább érvényesítése?), akkor fel kell tennünk a kérdést: ez az emlékezet, a „megélt múlt" az, amit a múzeumnak láttatnia kell?

4 E múlthoz kell, kellene kapcsolódnia - ahogy György Péter megfogalmazta minden társadalmi rétegnek. Mi akkor a múzeum ma? Ha a közösségi önreprezentáció tere, akkor fel kell tennünk a kérdést, van-e olyan működő közösség, amely igényli, amely úgy érzi, igen, a múzeum az ő múltjának az emlékezete, ő ehhez tud kapcsolódni. Egyáltalán lehetséges-e ez? Ma már nem elég közszemlére tenni a tárgyakat, és várni, hogy azok majd elvégezzék dolgukat. Kiállítást kell létrehozni, megrendezni - állandót és időszakit. Külön hatalmas témakör a kiállítás, mint a múzeumi bemutatás eszköze. Nincs mód most arra, hogy részletesebben foglalkozzunk vele, pedig itt lenne az ideje. Utoljára 1995-ben szerveződött e témában konferencia a Műcsarnokban, épp itt lenne az ideje egy újabbnak, amelynek a tanulságait nagyon is szükséges lenne írásban is összefoglalni, s bár a kiállítás egyre inkább az új technikai eszközök alkalmazásának a színtere lett, éppúgy érzékelhető itt is a korábban említett válság, vagy inkább átalakulás. De a múzeum hagyományos feladatai közé tartozó feldolgozás is többféle értelmezést kapott - a kiállítási katalógus ennek egyik legfontosabb területévé, megnyilvánulási formájává vált, gyakran jelentősebb szakmai eredményeket hozó formájává, mint bármely összefoglaló tudományos munka. A múzeum nemcsak a tudományos feldolgozás, de a szolgáltatás helye is lett, s tegyük hozzá, volt is mindig. S a virtuális múzeumok létrejötte, egyre kedveltebb és ismertebb műfaja - amelynek egyik sajátos változatában 3 Pulszky Ferenc: A múzeumokról. In: A magyar müvészettörténet-írás programjai. Válogatás két évszázad írásaiból. Szerk.: Marosi Ernő. Budapest, 1999. 53-65. 4 Pierre Nora szerk.: Les Lieux de Mémoire (I—VII.). Paris: Edition Gallimard. 1984-1992.; Pierre Nora: Between Memory and History: Les Lieux de Mémoire. Representations 26, Spring 1989. 7-25.; Sinkó Katalin: Nemzeti Képtár. MNG évkönyve. Budapest, 2008. 472