Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

MEDIEVISZTIKA - Tóth Péter: Adatok az egri püspökség késő középkori egyházi topográfiájához

Adatok az egri püspökség késő középkori egyházi topográfiájához TÓTH PÉTER VII. Kelemen pápa uralkodásának a legelején, különösen 1524 márciusában feltűnően sok olyan kérvényt jegyeztek be a Registri delle Suppliche köteteibe,' amelyekben magyar (és velük együtt olykor lengyel, német, skót stb.) akolitusok, káplánok és oltármesterek, sőt plébánosok és szerzetesek is kérték a kisebb papi rendekbe való felvételüket.

2 A magyar kérelmezők főleg az erdélyi, a csanádi, a váradi és az egri egyházmegyékből kerültek ki, de voltak közöttük bácsiak, zágrábiak, pécsiek, veszprémiek, győriek, váciak és esztergomiak is. Számuk óvatos becslés szerint is meghaladja a kétszázat. Hasonló együttes kérelmekről ugyan tudunk, de a kérelmezők száma mindig jóval alacsonyabb volt: 1429-ben például a két tucatot sem érte el.

3 Hogy mi lehet a jelenség oka, arra egyelőre nem tudok magyarázatot adni.

4 A szűkszavú és formális bejegyzések csupán a kérelmezők nevét, esetleg származási helyét - sok esetben csak az egyházmegyét-, illetve annak a plébániának, kápolnának vagy oltárnak a titulusát és a helyét mondják meg, ahol szolgálatot teljesítettek, a kérelmek indoklásáról nem esik szó bennük. Ilyen római papszentelésekre általában akkor került sor, amikor helyben a püspöki szék üresedésben volt: ezzel azonban most nem számolhatunk, hiszen például az egri egyházmegye püspöke 1520-tól egészen 1524 tavaszáig, esztergomi érsekké választásáig biztosan Szálkái László volt (elődje, Szatmári György érsek 1524. április 7-én halt meg).

5 Ráadásul olyan esetekben, amikor biztosan üresedésben voltak püspöki székek - hogy ne menjünk messzire, például a Mohács utáni másfél esztendőben -, szinte egyáltalán nem jelentek meg ilyen kérelmeket beterjesztő egyházi személyek a pápai kúrián. A felszentelést magától értetődően csak személyesen lehetett kérelmezni, a kérelmezőknek tehát ott kellett lenniük Rómában. Esetünkben ez nagy létszámú zarándok csoportokat is jelent.

6 Azoknak az utazásáról, akiknek a kérelmeit március 11 -e után jegyezték be a regisztratúrán, legalább valami sejtésünk lehet. II. Lajos király Budán, 1 Archívum Secretum Vaticanum, Dataria Apostolica, Registra Supplicationum. A kérvények az 1797. 1804. és 1806. számú kötetekbe vannak bevezetve. 2 A kérelmező és engedélyező formula nagyjából a következőképpen hangzik: a nevezettek fervore devotionis accensi cupiunt ad omnes minores el sacros et presbiteratus ordines promoveri el postquam in Ulis promoti fuerint, Altissimo perpetue famulari. Supplicant igitur humiIlimé sanctitali vestrae praefati oratores, quatenus eis specialem graham faciendo, ut a quocunque catholico antistite in Romana curia residente ad omnes praedictos sacros et presbiteratus ordines etiam extra tempóra a jure statuta aliquibus tribus Dominicis vel festis diebus promoveri possint et valeant, antistiti confitendi et omnibus recipiendi licentiam et facultatem concedere et indulgere dignemini de gratia speciah. non obstantibus constitutionibus et ordinibus apostolicis, etc. Concessum. ut petitur in praesentia domini nostrae papae, etc." 3 Csukovits 2003. 164-165. 4 A XV. század első feléből való pappá szentelési kérelmekkel részletesebben foglalkozik Lukcsics 1931-1938.1. kötet, 19-25. 5 Szögi (szerk.) 1985. 102. 6 Bunyitai Vince szerint a Rómában 1523 nyarán kitört nagy pestisjárvány következménye, hogy ennek az évnek a nyarán kerültek utoljára bejegyzések a Szentlélek-társulat anyakönyvébe és hogy „hazánkfiai 315