Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
IKONOGRÁFIA - Voigt Vilmos: Renard nyomai Magyarországon?
táljának (172l-re datálva) közepén. 2 6 Magam túl távolinak tartom a motívum-egyezést. További példája egy 18. századi színtelen üvegbutella, vastag ónmázzal borítva. Ezen elöl ágaskodó róka látható, hátán kosárral, e fölött egy galambbal. 2 7 A képek ikonográfiája együtt jól értelmezhető. A besztercebányai csempén egy szerzetesnek öltözött, kezében botot tartó vadállat madarakat szerez meg, négy madár még előtte áll. A közlő ezt a lupus predicans motívummal magyarázza, és utal arra, hogy a korábban „huszitának" tekintett kép előzménye német kerámia volt. A Strauss által közölt neuzellei kerámián a szerzetesi ruhába öltözött róka kecskegidáknak olvas egy könyvből. A zittaui kerámián róka és 4 (pontosabban 5) galamb látható. Az amúgy csak mellékesen említett további képeken is hasonló, ám egyes mozzanatokban eltérő megoldásokat találunk. Minthogy hol róka, hol farkas, hol farkas és róka láthatók, a zsákmánynak tekintett állatok szárnyasok vagy kecskegidák, bizonyos további motívum-módosulások könnyen létrejöhettek. Az egyes kerámiákon még az apróságok sem véletlenek. A szárnyasokat a középkorban fonott, olykor szellős kosarakban szállították, a ferdén feltámasztott létra pedig a baromfiólaknak fontos része volt. A csuhák, kámzsák, úti botok, a nagyméretű és nagy szemű olvasó a zarándokok megszokott kelléke volt. Az sem különös hogy más technikával (pl. freskó, könyvillusztráció) is ábrázolták e jeleneteket. A párhuzamként említett habán ábrázolásokban azonos a zsákmányt szerző róka és a madarak megjelenése, ám a cselekmény (ha van ilyen) más jellegű. A középkori és ahabán ábrázolások nem egymásból származnak, inkább egy közös, széles körben ismert ikonográfiát képviselnek. A motívum eredetije - a szerzetesnek öltözött vadállat egyházi szertartást mutat be áldozatai megtévesztésére - csakugyan központi jelenete a Rókaregénynek. Itt a „bűnbánó" róka öltözik barátnak. A könyv, amit tart, az állatok békéjét hirdeti. A hallgatóság hol csak néhány szárnyas, hol többféle állat, a baromfiudvarban, amely olykor a kolostor kertjében van. Ezt a jelenetet csakugyan összekapcsolhatjuk a Rókaregény szövegével. A szöveg illusztrálóinak mindmáig egyik kedves témája maradt. Amikor viszont (a későbbi ábrázoláson) a róka csak kosarat visz, vagy ketrecszerü tákolmányt hordoz, az a róka közismert baromfi-tolvajlására utal, és nem muszáj a Rókaregény közvetlen hatására gondolni. 5. kép. Ágaskodó róka, hátán léckosárral, ezen galamb. Vastag ónmázzal borított üvegbutella. Színes ábrázolása Katona Imre: Habán művészeti emlékek Magyarországon c. könyvének (Budapest, 1983) címlapján 26 Lásd Katona id. mű 52-53. tárgyak és képek. 27 Lásd Katona id. mű 54. tárgy és illusztráció. 284
