Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

IKONOGRÁFIA - Voigt Vilmos: Renard nyomai Magyarországon?

A körülbelül 27,5 x 22,5 centiméteres csempén balról egy kámzsás gallért viselő, álló állat jobb mancsában botot tart, baljával egy szárnyast ragad nyakon, a kámzsából há­rom szárnyas feje látszik ki. A kép bal oldalán négy magasra tartott nyakú szárnyas figyeli az álló állatot. A kályhacsempét leíró muzeológus szerint egy barátcsuhába öltözött farkas szól a libákhoz. A farkas kinyitja száját, kiölti nyelvét, jól láthatók a fogai. Ami az ikonográfiát illeti, Mácelová a lupus predicans (prédikáló farkas) néven ismert motívumra utal. Cseh és más művészettörténészek 1983-tól több ízben is foglal­koztak e motívummal, először huszita jellegű ábrázolásnak gondolták, majd Mérínsky úgy vélekedett, hogy a 13-14. században Nyugat-Európában jelenik meg az ilyen képi ábrázolás, és csak később (a 14. század folyamán) kerül kapcsolatba a cseh huszitizmus­sal. Hasonló csempéket ismerünk Prága, Jihlava városaiból, valamint lengyel és német földről. 2 1 Az azóta lebontott régi zólyomi plébániaház falfestménye (a 15. század második feléből) is bemutatja ugyanezt a motívumot. 2 2 Ami az ikonográfiái párhuzamokat illeti, Strauss két hasonló kályhacsempét is bemutat. Neuzelle kolostorából összesen 56 kályhacsempét ismerünk. Ezeken nyolcfé­le jelenetet ábrázoltak. Az egyiken, 2 3 a képen bal oldalt egy szerzetesi csuhába öltözött róka áll, baljában nagy nyitott könyv, jobb oldalról rózsafüzér van. A kép jobb oldalán négy sovány kecskegida ágaskodik. Ez a kályhacsempe is a 13. század második fele és a 15. század legvége közé datálható. Ugyanerre az időre datálható egy zittaui csempe, 24 amelyen hasonló képbeosztással bal oldalon egy róka áll, csuklyás barátcsuhában, kezé­ben pásztorbot és nyitott imakönyv. A csempe jobb oldalán, alul négy galamb sorako­zik, „libasorban", egy ötödik a jobbról felfelé menő létra egyik fokára telepedett. Strauss az előző példánál megemlíti, hogy a nürnbergi városi könyvtárban őrzött Missale egyik illusztrációján két róka az erdőben misét celebrál a tyúkoknak és libáknak. Sőt, olyan ábrázolás is van, ahol egy róka és egy farkas látható, amint a libáknak énekelnek. A má­sodik ábrázoláshoz egy neuzellei csempét is említ, amelyen a barátcsuhába öltözött róka 7 kecskegida előtt prédikál. Mielőtt az ilyen ábrázolások értelmezésére visszatérnénk, megemlítjük, hogy ma­gyar kerámiatörténészek későbbről is említettek ehhez kapcsolható ábrázolást. Az esztergomi Balassa Bálint Múzeumban található egy hatszögletű, német feliratú habán edény (1620-ra datálva), amelynek egyik oldalán egy róka látható: egyik lábával kosarat tart, a másikban husáng van. Lehetséges, hogy a hátán batyut visz. Az ábrázolás alján (talán nem is ide tartozóan) madarak és egyéb kis állatok láthatók. 2 5 A közlő Katona Imre szerint ez a motívum a Rókaregényből származik. O hasonló rókatípust lát egy 17. századi csehországi habán kerámián, valamint a budapesti Iparművészeti Múzeum egy 205-216. A csempe pontos leírása a 206. lapon, a motívum rajzos bemutatása a 214. lapon a 4. ábra. A barna mázú csempéről a kötet végén (a 264. lap, F 33 jelzéssel) színes illusztráció is készült. 21 Mácelová pontosan felsorolja Smetánka, Smahel, Mérínsky, Richterová, Dymek és mások ide vo­natkozó publikációit. 22 Zolnay László szerint: A lebontott zólyomi paplak gótikus falképsorozatai. In: Művészettörténeti Értesítő XXIV (1975) feltűnő, hogy a vadász kigúnyolása az itteni „világi" freskók egyik fő témája. Ezt a zó­lyomi várban gyakran tartózkodó és a környéken szívesen vadászó Mátyás királlyal hozza kapcsolatba. 23 Strauss id. mű (1966) Tafel 2., Abb. 3. 24 Strauss id. mű (1966) Tafel 4„ Abb. 4. 25 Lásd: Katona Imre: Habán művészeti emlékek Magyarországon. Budapest, (1983), Múzsák Közművelődési Kiadó. 51. számú tárgy, a 145. lapon, az 51. számú illusztráció a 198. lapon. 283

Next

/
Oldalképek
Tartalom