Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

GYŰJTEMÉNYEK - IPARMÜVÉSZET-TÖRTÉNET - Fazekasné Majoros Judit: A képeslap mint történeti dokumentum

tak a levelezőlapra, és léggömbök segítségével juttatták ki a városból. Van olyan kutató is, aki azt állítja, az első „valódi" képeslapot Bécsben nyomtatták, és egy szerb nacionalista folyóirat - a Zmaj (Sárkány) szerkesztőinek megrendelésére készítették. Hogy melyik volt az első szabványos képeslap, nehéz eldönteni, de az bizonyos, hogy a képes levelezőlapot az 1878-as párizsi nemzetközi postakonferencia fogadta el hivatalos postai küldeménynek. Németországban és az Osztrák-Magyar Monarchiában 1885-ben azt is engedélyezték, hogy ne csak a cs.(ászári) és kir.(ályi) posta, hanem magánvállalkozók is készíthessenek képes levelezőlapokat. A 19. század utolsó évtizedében Németországban gyártották a legtöbb képeslapot, évente félmilliárd példányt. A német, svájci, svéd és francia kiadók külföldre is dolgoztak. Az 1890-es évek végéig a képeslapok egyik oldalát csak címzésre és bérmentesítésre lehetett használni. A másik oldalra került a kép és az üdvözlő szöveg. Az illusztráció növekedésével a szöveget gyakran a képbe írták. Ezért osztották 1904/05-ben két részre a címoldalt (Angliában 1902-ben), s azóta a szöveg a lap hátoldalára kerül.

6 A magyar képeslapkiadás az 1896-os millenniumi sorozattal indult, és a képeslap rövid idő alatt népszerű lett hazánkban is. Gyors elterjedése olcsósága mellett annak volt köszönhető, hogy több funkciója is volt a terméknek: üzenetet lehetett közvetíteni általa, de egyre fontosabb szerepe lett a rajta szereplő képnek is. A polgári átalakulás időszakában a kispolgári és középrétegek számára megkönnyítette a világ megismerésének lehetőségét. Egy olyan korban, amikor még nehéz volt képi információhoz jutni, a képek által megismerhettek más tájakat, más városokat, más népeket az emberek. A 20. század első évtizedeiben egyfajta tömegkommunikációs szerepet is betöltött, hiszen nevezetes eseményekről adtak ki képeslapot, így a lapok közvetítésével is értesülhettek az emberek a világ történéseiről. 2. kép. Az ezredéves kiállítás. Képeslap az ún. millenniumi sorozatból 6 Petercsák 1994. 267