Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

GYŰJTEMÉNYEK - IPARMÜVÉSZET-TÖRTÉNET - Pirint Andrea: Törékeny karrier. Napóleon-jelenetes tányérsorozat magyar gyűjteményekben

működött. Közös erővel, és persze közös irányítással nagyobb súllyal érvényesíthették érdekeiket, többek között az Anglia felől érkező árucikkekkel szemben. A septfontaines-i gyáregység életben tartását azonban mindenekelőtt egy külön intézkedés szolgálta. 1841-ben La Louviére-ben, Belgium területén egy újabb gyár - ugyanakkor szervezetileg különálló cég - létesült Boch Fréres néven. A belga vállalat - élén egy Boch leszármazottal közvetlenül biztosíthatta Septfontaines portékáinak beáramlását, megtartva számára - legalábbis még egy időre - a belga piacot. A két konkurens a piacért folytatott állandó küzdelmi helyzetben talált egymásra. Az 1836-os egyesülést két év múlva azután egy újabb érdekszövetség tetőzte be. A Villeroy & Boch Franciaország felé is kapcsolatot létesített, amikor az ugyancsak 18. századi eredetre visszanyúló sarreguemines-i kerámiagyárral 1838-ban együttműködési megállapodást kötött.

1

6 Tányérsorozatunk eredete kerámiajegyei alapján a Villeroy & Boch vállalat központjába, Mettlachba vezet, abba a német városba, amely a mettlachi néven nálunk is fogalommá vált burkolólapjáról híresült el a köztudatban.

1

7 A vállalat e helyen használt első közös kerámiajegye éppen az, amit tányérsorozatunk egyes darabjai viselnek. Biztosra vehető tehát, hogy a jelölt darabok Mettlachban, mégpedig a jegyhez köthető időszakban, vagyis durván a 19. század közepe táján készültek. Azonban itt véget is ér a bizonyítást nyert tények sora. Tekintve, hogy a vállalat részeit képező, illetve a vállalattal szorosan együttműködő gyárak - vagyis a fentiekben okkal felvázolt gyártörténet valamennyi szereplője - között motívumátvételekben is megnyilvánuló szoros együttműködés volt tapasztalható, a jelöletlen darabok származása éppúgy bizonytalan, mint ennél mélyebbre ásva, a tányérok öblét és peremét díszítő matricák valódi forrása. A motívum- és formaátvétel gyakorlata egyazon térség valamennyi kerámiagyárát egy sajátos közösséggé szervezte. A versengésből adódó „koppintáson" túl, kimondottan legális és természetszerű volt az átvétel az egymással szövetségben álló gyárak között. Septfontaines és Vaudrevange tekintetében már a két családi vállalat egyesülése előtt is található példa a motívum-utánzásra,

1

8 1836-ot követően aztán már nem csupán imitációkról van szó, hanem egyazon kliséről nyomott levonóképekről, melyekkel sok esetben közösen gazdálkodtak. Egyes romantikus és vadászjelenetek, tájképek mellett egész motívumsorozatokat is közösen használtak. Így például - hogy témánál maradjunk - ugyanazon Napóleon-jelenetes matricasorozattal díszítettek desszerteskészletet Mettlach, Septfontaines, Vaudrevange, La Louviére és Sarreguemines gyáraiban.

1

9 A Napóleon-téma közös vonása valamennyi említett gyár 19. század közepi motívumkincsének. A vonatkozó - és Magyarországon valamilyen formában elérhető - szakirodalom alapján mindenekelőtt La Louviére és Sarreguemines - vagyis a Villeroy & 16 A Villeroy & Boch későbbi, hasonlóan fordulatos és máig tartó története, amit profilbővítések és -módosítások, technikai újítások éppúgy tarkítanak, mint további gyáregységek alapítása, telephelyek létesítése, már nem tartozik a szorosan vett témához, így ennek bemutatásától itt el kell tekintenünk. Csupán azt a magyarországi vonatkozást említjük meg az ipari nagyvállalat történetéből, hogy 1992 óta az Alföldi Porcelángyár többségi részvénytulajdonosa. 17 A Villeroy & Boch már 1846-tól, elsőként Septfontaines-ben gyártott csempéket. A padlóburkolók gyártását azonban - az 1850-es évekre kifejlesztett technika nyomán - Mettlachban kezdték el. Az ún. „Mettlacher Platten" iránti hatalmas kereslet miatt 1869-ben ugyanitt, a kőedénygyártól külön működő, önálló mozaikgyárat alapítottak. 18 Villeroy & Boch 1985. kat. sz. 70. és 174. 19 Verboomen-Schoute 2006. 172., 175-176. Az ún. „Egyiptomi expedíció" sorozatról van szó. 235