Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
KÉZMŰVESSÉG - IPARTÖRTÉNET - Marozsán Zsolt: A Zsolcai kapu mint a miskolci gépgyártás egykori központja
május 23-án kelt, s az államosítást előkészítő, vagy inkább felajánló levelet a gépgyár cégvezetői: Szilágyi Vilmos, Szilágyi Miklós és Szilágyi Dezső írták alá. 2 8 A Fríed-féle gépgyár és vasöntöde Fried Miksa 1912-ben vásárolta meg Zartl István 1910-ben alapított lágyvasöntödével és gépműhellyel ellátott gyárát. 2 9 Gyára elsődlegesen mezőgazdasági gépeket állított elő, az 1920-as évek közepén Nyíregyházán, Tiszafüreden és Mezőkövesden is működtetett géplerakatot. A felvevőpiac folyamatosságának köszönhetően 1918-ban és 1923-ban is jelentős gépi fejlesztést, átalakítást végeztek. 1918-ban a gyár tulajdonosi szerkezetében változás állt be, amikor is Fried Miksa átadta azt Fried Aladár és Fried Emő gépgyárosoknak. A gyár öntödéjének teljesítőképessége ötezer mázsa volt. Átlagosan évenként 250 db szecskavágót, 20 db szalmakazlazót, 250 db borsajtót és 20 db gázlokomobilt, vagyis más munkagépek működtetésére alkalmas gépet állított elő. Agyárban 1926-ban 120 fő, a világgazdasági válság második évében 180 fő dolgozott, tehát a Zsolcai ipartelep nagyobb gyárai, üzemei közé tartozott. 3 0 1929-től már itt is jelentkeztek a bérmozgalmak, amelyeket munkáselbocsátások követtek. 1930-1931től már csak 30-35 munkás maradt, s nem tartott sokáig a vég kifejlődése, 1931-ben bekövetkezett a csőd. 3 1 A válság egyszerre két oldalról támadta meg a gépgyárat. Amíg a mezőgazdaság siralmas helyzete folytán egyik napról a másikra úgyszólván teljesen megszűnt a gépek vásárlása, a másik oldalon azok a gazdák, akik adósai voltak a Friedgyámak, képtelenek voltak fizetési kötelezettségeiknek eleget tenni. Amikor a gyár tartozásai lényegesen meghaladták a bevételek nagyságát, elkezdődtek a kényszeregyezségi tárgyalások. A csődnyitási kérelmet végül is a gyár dolgozói nyújtották be, mert hónapok óta nem kapták meg fizetésüket. A sors fintora, hogy még az 1990-es évek elején is lehetett Miskolcon olyan utcai vízakna öntvénytetőt találni, amelyen olvasható volt: „Fried gépgyár - Miskolez ". Miskolci Öntöde és Gépgyár Rt. Az eredetileg ,,Altalános gépipari és villamos vállalat" néven, 1919-ben alakult gyár három miskolci vállalkozó, Koch Ferenc, Boros Ármin és Schüchel József közös vállalataként kezdte meg működését. 3 2 A cégbírósági bejegyzések szerint elnevezése eleinte gyakran változott, ugyanis 1920-ban „Schüchel és Boros Rt.", majd 1921-ben „Schüchel Boros és társa gépgyára és vasöntödéje" név alatt működött a vállalkozás. A város 20. századi történetébe mégis „Miskolci Öntöde és Gépgyár Rt. " néven vonult be, és 1923-1949 között ezzel az elnevezéssel működött. A részvénytársaságot 1923-ban 80 millió korona alaptőkével hozták létre. Az alapítás 50 évre szólt, igazgatótanácsának tagjai között egy jogász szerepelt, a többiek pedig szakértelmükkel társultak. A vezérigazgató Dufek János gépgyáros volt, a műszaki igazgatási ügyekkel pedig Boros Ármin 28 Dobrossy 1989. 72. 29 Dobrossy 2007. 393. 30 Halmay-Leszih 1929. 412. 31 -Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár (B.-A.-Z. m. Lt.) VII. 1/d. Ce. 1331. 32 B.-A.-Z. m. Lt. VII. 1/d. Ct. 925. V. köt. 1224. p. 195
