Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

KÉZMŰVESSÉG - IPARTÖRTÉNET - Marozsán Zsolt: A Zsolcai kapu mint a miskolci gépgyártás egykori központja

J. kép. A Fried-gyárban készült motor (HOM HTD 73.938.1.1.) hogy olajat és gázolajat csak kis mennyiségben és engedéllyel lehetett beszerezni, így a fa- és barnaszén-generátorok megtervezése és kivitelezése úttörő munka volt. A fa- és csutkatüzelésű generátorok - Szilágyi Vilmos tervei alapján - szabadalomként jelentek meg. A gépgyár történetében az utolsó termékszéria kialakítására illetve gyártására 1936ban került sor. A tízéves gyártási időszakot 30 lóerős nyersolajmotorok és fagáz üzemeltetésű traktorok gyártásával kezdték meg. Jellegéből következően a háború évei alatt, de főleg 1945-ben a legnagyobb terhelésnek és károsodásnak volt kitéve az üzem. 1944 őszén a gyár épületeit és berendezéseit felrobbantották. A háborús sérülések mértéke elérte a 90%-ot, s ez az üzem megsemmisülését jelentette.

2

5 Az üzemet kölcsöngépekkel sikerült helyreállítani, és működőképes állapotba helyezni. 1945-ben az elhunyt gyáralapító három fia vette át a cég vezetését, akik természetesen már korábban is irányítói voltak az üzem egy-egy ágazatának. A felrobbantott és megsemmisített energiaszolgáltatókat nehezen tudták pótolni. 1949-ben már normálisnak nevezhető termelés folyt, az ekkori munkáslétszám 79-85 fő között mozgott.

2

6 Ekkor a Szilágyi testvérek a gyárat felajánlották államosításra, abban a reményben, hogy tovább dolgozhatnak műhelyeikben.

2

7 Az 1949. 25 HOM HTD 88.205.1. 26 Dobrossy 1995. 79. 27 HOM HTD 88.205.1. 194