Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

KÉZMŰVESSÉG - IPARTÖRTÉNET - Marozsán Zsolt: A Zsolcai kapu mint a miskolci gépgyártás egykori központja

4. kép. Bartus Ödön: A Szilágyi és Diskant gépgyár (1939). Vászon-olaj, méret: 59,5x70 cm. HOM Történeti Gyűjtemény Ltsz. 77.188.1. (Kulcsár Géza felv. 2010) A gyártási folyamatokban a cégvezetők új rendszert vezettek be, melyet bedolgozásnak neveztek. A bedolgozás azt jelentette, hogy például a rozsnyói vagy Rozsnyó környéki iparosok megkapták a gyártól a rajzokat és a mintadarabot, valamint a megfelelő nyersanyagot. Az elkészült répavágók, szecskavágók vagy kisebb gépalkatrészek a gyár raktárába kerültek, s azokat saját cégjelzéssel ellátva vitték piacra, vagy adták át viszontkereskedőknek.

2

1 A gyár történetében az első világháború sajátos időszakot jelentett. 1916-ig a közös hadügyminisztérium rendelete szerint hadianyagokat gyártottak, majd utána gőzeke gyártásával kellett foglalkozniuk, nehogy a Monarchia nagygazdaságaiban dolgozó külföldi eredetű gépek, illetve külföldi gyártású gőzekék alkatrészhiány miatt használhatatlanná váljanak.

2

2 Az első világháború után a gyár vezetésében változások történtek. A termékeladás irányításából kivált Szilágyi Miklós, a gyár egészének működtetéséből pedig Diskant György. Diskant kiválása érzékenyen érintette a gyárat, ugyanis ő idős korára való tekintettel üzletrészét is megszüntette.

2

3 Az 1920-as évek végén 70-80 munkást és 8-10 fő adminisztrációs személyzetet foglalkoztatott a gyár.

2

4 Ezzel a létszámmal 1926-ban újabb profil-, illetve termékváltoztatást hajtottak végre. A változtatás indoka és kényszere az volt, 21 Dobrossy 1989. 78. 22 Estók 1996. 104. 23 HOM HTD 88.205.1. 24 Halmay-Leszih 1929.414. 193