Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

KÉZMŰVESSÉG - IPARTÖRTÉNET - Marozsán Zsolt: A Zsolcai kapu mint a miskolci gépgyártás egykori központja

2. kép. A Hercz gépgyár öntödéjének terve (HOMHTD 2007.51.21.10.) A kivitelezést azonban félbeszakította az újabb háború kitörése, valamint a tulajdonos 1940-ben bekövetkezett halála. A gyárat a visszavonuló németek a Zsolcai kapu üzemeihez hasonlóan felrobban­tották. Egy 1945 elején készült kárfelmérés szerint a raktárkészletet teljesen elszállították, a munkagépek közül mindössze 2 db maradt meg. Az épületeket is felrobbantották, a gyár 70%-os károsodást szenvedett. A munkások 1944. december 7-én kezdték a romeltaka­rítást, a megmaradt gépek javítását, a gyár üzemképessé tételét. 1945-ben az üzem újjá­építésének érdekében új épületek tervei készültek el, melyeket Menner László miskolci építésznél rendeltek meg. Menner László, aki 1934-ben már tervezett Hercz Jenőnek egy lakóházat, 1 5 1945-ben elkészítette egy új öntöde, óvóhely, valamint trafóház terveit, és elvégezte a szükséges költségvetési és statikai számításokat. 1 6 Moskovits vasöntöde és gépgyár A Miskolczi Kereskedelmi és Iparkamara 1890-es jelentése említést tesz Moskovits Sámuel vasöntödéjéről és gépgyáráról. A gyárat Kupfer Mór miskolci vaskereskedő és Moskovits Sámuelné kassai lakos, mezőgazdasági gépkereskedő alapította 1887-ben. 17 Az iparhatósági engedélyt vasöntöde és gépgyár nyitására kapták az alapítók a Városi Tanácstól, melyet „Első miskolczi vasöntöde és gépgyár Kupfer és Moskovits" néven jegyeztettek be. Az 1887-1902 között működő üzem eleinte nem foglalkozott gépek gyártásával. Öntöde volt, s főleg mezőgazdasági gépek javításával, alkatrészcserével, al­katrészek gyártásával, és azok kereskedelmével foglalkozott. 1 8 A gyár termékeit távoli vidékekre is elszállították gépgyári feldolgozásra, vagy helybeli építkezéseken használták fel. 1892-ben új gépeket állítottak üzembe, melyek­kel a szomszédos malom szükségleteit elégítették ki. A gyár gőzgépeket és kazánokat is készített, s nagy mennyiségben állított elő szecska- és répavágó gépeket. Az új öntöde helyi és vidéki igényeket egyaránt kielégített. A szerszámgépekhez az energiát 12 lóerő 15 Herman Ottó Múzeum, Miskolc, Történeti Adattára (HOM HTD) 2007.51.20.1. 16 HOM HTD 2007.51.21-28. 17 Kupfer Mór 1869-ben nyitott Miskolcon vaskereskedést. 18 Dobrossy 1995. 70. 191

Next

/
Oldalképek
Tartalom