Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

KÉZMŰVESSÉG - IPARTÖRTÉNET - Marozsán Zsolt: A Zsolcai kapu mint a miskolci gépgyártás egykori központja

jelentette a gyár felszereltségét. A megrendelésekhez alkalmazkodva 20-25 munkás, néhány tanuló és 2-3 adminisztratív dolgozó volt a létszám.

8 Vasöntödéjében malom-berendezéseket, mezőgazdasági gépeket, bányagépeket, csilléket gyártott, de a modem városfejlesztés igényeihez igazodva villamosvezeték-oszlopokat és csatornahálózat-szerelvényeket is. 1884-ben húsz évre szabadalmat nyert a miskolci telefonhálózat kiépítésére, aminek létesítését 10-12 bérlővel kezdte el és a tűzoltóságnak ingyen engedte át.

9 Az üzem gőzerőre alapozott gépi hajtóereje nyolcszorosa volt a Leszih-féle gépgyárénak.

1

0 1887-ben bővült tevékenységének profilja, ugyanis a gyártelep egy vasöntöde felállításával gyarapodott. Hercz Zsigmond ekkor 412 forint befizetett adóval az 57. helyen állt Miskolcon a legvagyonosabbak rangsorában, de három év múlva már a 28. helyet foglalta el. A Borsod-Miskolczi Értesítő írta a vasöntöde kiépítésével kapcsolatban 1887-ben: ,, Vasöntöde Miskolczon. Városunk iparának emelkedése szempontjából örömmel üdvözöljük Hercz Zsigmond helybeli gépgyárosnak, azon újítását, miszerint jó hírnévnek örvendő gépgyáréit vasöntödével egészítette ki."" A 19. század végére a gyár vezetésében változás állt be, ugyanis Hercz Zsigmond maga mellé emelte fiát, Jenőt. A gazdasági élet más területein is jelen lévő család változásairól a Borsod-Miskolczi Értesítő 1892-ben a következőket írta: „ Hercz Zsigmond a magy. Alt. kőszénbánya részvény társaság igazgatója helybeli gépgyárának czégébe az általánosan ösmert és kedvelt szakembert, Hercz Jenőt (ki a nevezettnek fia) felvette. Ez úttal a czég változott, de nem az üzlet, mely eddigi jó hírét ezután is fentartja. "

1

2 1893-tól fia, Hercz Jenő lett a tulajdonos.

1

3 Hercz Jenő (1864-1940) iskoláinak elvégzése és a diploma megszerzése után állt be apja műhelyébe, ahol lakatosként kezdve jutott el az üzem vezetéséig. A gépgyár ekkor már vízvezetéssel és felhasználással

1

4 kapcsolatos termékeket állított elő, a századforduló után pedig a hidraulikus gépek jelentették a fő profilt. A Hercz-gépgyár 20. századi működése nemcsak ipar-, hanem várostörténeti szempontból is különleges. Az általános városszabályozási tervek megvalósulásának útjában volt ugyanis a gyár területének egy része. Azé a gyáré, mely összesen 21 épületből állt és 3800 négyzetméteres telken helyezkedett el. Az említett városszabályozási terv része volt a főutca meghosszabbítása, melynek egyik akadályát a Hercz gépgyár jelentette. A tervezett utca ugyanis a főműhelyen és az öntöde egyik épületén haladt volna keresztül. A tulajdonos nagylelkűségről tanúbizonyságot téve a terület átadása mellett döntött, és az elképzelések szerint más területekkel kárpótolták volna őt. A megoldás lehetőségét késleltette az első világháború, majd a trianoni döntést követő átalakulás, amely átformálta a korábbi alapanyag és késztennék ámkapcsolatokat, amit a világgazdasági válság megpróbáltatásai követtek. Miután olyannyira rendeződött a gazdasági helyzet, hogy az 1930-as években újra a városrendezés kérdései kerülhettek előtérbe, a gyár területének átalakítása ismét felmerült lehetőségként. így 1934-ben került újra tárgyalóasztalra a téma. Ennek lehetett része a Hercz gépgyár területén tervezett felújítások, üzembővítések sora. 8 Halmay-Leszih 1929. 412. 9 Tóvári 1997. 64. 10 A Miskolczi Kereskedelmi és Iparkamara jelentése 1893. évben. 110. 11 Borsod-Miskolczi Értesítő, 1887. III. 24. 12 Borsod-Miskolczi Értesítő, 1892. II. 18. 13 Szendrei 1911. 747. 14 Fürdő- és kútberendezések gyártása volt a 19. század utolsó évtizedében a gyár fő profilja. 190