Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
ÜVEGMŰVESSÉG - ÜVEGTÖRTÉNET - Újszászy László: Az üveg misztikuma. Egy civil elmélkedése az üvegről, a több ezer éve használt műanyagról
A tudományok területén az üveg diadalútja a napjainkig tart a hőmérők, barométerek világától akár az elektrosztatikai vizsgálóeszközökig, vagy az elektromosság kettősségének felfedezéséig, a száloptikás fény- és képtovábbításon keresztül a speciális feladatok ellátására az űrben alkalmazott eszközökig. A környezet és az üveggyártás kapcsolata régóta hordoz nehezen megoldható közös feladatokat. A 17. század elején a fémkohászatban és az üveggyártásban felhasznált jelentős faszén-igény miatt szigorú törvényeket hoztak az erdők védelmében. A kőszénre való átállás újabb problémákat vetett fel, mert az égetése során keletkező kéntartalmú égéstermékek hatásától az üveget meg kellett óvni. A kristályüveg feltalálása ezeket a problémákat enyhítette. 9 A kristályüveg felfedezése egy minőségileg új kategóriát jelentett (1626): mert fényes, ragyogó, fagyos és tökéletesen átlátszó, 1 0 ezért annak ellenére nagyon gyorsan elterjedt, hogy a döntéshozók mindent megtettek a mesterek vándorlásának megakadályozására. Ma a kristályüveg kézzelfogható jellemzőit a szakemberek az üveg „denzitás refrakciós skálájával" jellemzik, de a szakszavak mögé rejtett valóság, és az empírián alapuló ismeretek ebben az esetben nem haladnak különböző utakon, hiszen a mérhető paraméterek szorosan együtt változnak a vizuális vagy tapintási élménnyel. A kristályüveg felfedezése új lehetőséget jelentett az optikában is. Ez az akkori Angliában kvarcüvegként terjedt el, mivel a talaj kvarc tartalmú kőzeteiből készítették. A magyarázathoz hozzátartozik, hogy Angliában a kovasavas (szilikátos) homok csak nagyon kevés helyen található, kvarctartalmú kőzet pedig sokfelé rendelkezésre állt. A kvarcbányászat egyik legfontosabb oka korábban a hegyikristály igény volt, az abból készült tárolóedények, vagy a különböző funkciójú speciális tárgyak a főúri udvarok ékességei közé tartoztak. Az új üvegtípus azonban nagyon tiszta, könnyen formálható, és akár nagy darabok készítésére is alkalmas anyagnak bizonyult, amelynek felszínére újabb hőkezeléssel zománcfestés is felhelyezhető, mivel lágyulás nélkül a relatíve magas hőmérsékletet is jól tűri. Ez az időszak tehát az, amikor az elkészült üvegtárgyak esztétikai értékét a felszín festése és a díszítése jelentősen befolyásolta. Kb. ugyanebben az időben Bohémiában egy másik új üvegcsalád jelent meg, amely alapvetően megváltoztatta a 19. században előállított üvegek jellegét, díszítését, célját és hozzáférhetőségét." V. Meglepetések és üveggyártás Az első üvegemlékek nem voltak átlátszók, de színeik és formagazdagságuk ma is csodálatot váltanak ki. A színeket az olvadékba juttatott különböző fémekkel és oxidjaikkal tudták elérni (réz-vörös és vörös-kék, vas-fekete, bama és zöld, antimon-sárga stb.). Az első üvegből készült apró tárgyak funkciója elsősorban ékszer vagy amulett volt." Krisztus születése előtt 2500 körül fedezték fel az új anyagban rejlő végtelen lehetőségeket. Ebben az időben állapították meg, hogy az olvasztott massza összetevőinek minimális változtatásával is igen jelentősen módosulhatnak a termékjellemzői. Mivel a felhalmozott tudás a közvetlen tapasztalaton alapult, az eredményt gyakran nem lehetett reprodukálni. Az tény, hogy a korai üvegkészítők rendkívül jó megfigyelők voltak. Tudták, hogy a massza előállításához füstmentes tűz szükséges. Ismerték a módszert a 9 Tanaka 1999. 3169. 10 Horbes 1988. 13. 11 Veres 2006. 7-63. 12 Cumming 2004. 32. 14
