Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
KÉZMŰVESSÉG - IPARTÖRTÉNET - Rémiás Tibor: Bodnár-céhlevelek a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményében
Az 1810-20-as években új privilégiumok készültek a bodnártársaságoknak: 1811-ben Kassán, 1812-ben Miskolcon, 7 1813-ban Budán, 8 1826-ban újra Miskolcon. 9 A cikkelyek nagyon sok, a megszegőket pénzbüntetéssel fenyegető („büntetése lészen") rendszabályt hoztak, így Miskolcon 1812-ben: „Valamelly legény el bútsuzik, és nem vándorol, sem munkát nem kerestet, és helyben meg marad, büntetése lészen 1 R.forint". A legények munkaidejét ekkorra a már napi 14 órára (hajnali 4 órától délután 6 óráig) csökkentették, és legelőször 1826-ban adták meg „sinórmérték gyanánt", hogy „ezen Czéhbéli Czikkelyeket az Inasoknak felszabadúlások alkalmatosságával szívre ható intés mellett jól meg kell magyarázni" (48.), s itt rendelkeznek először a szabaduló- vagy tanulólevelekről is, vagyis a 19. század elejére meghatározott szabályok szerint készültek a céhlevelek, őrzésük is szabályozottá vált. A „Czéhbéli Gyülekezetbe" beállt inasnak 6 heti próbaidőt írtak elő (1.), igazoló dokumentumait (keresztlevél, jobbágyi elbocsátó tanúlevél) a céhládába elzárva kell tartani „Három Esztendeig tartozik egy folyamotban tanúlóképpen megmaradni (3.). Büntetés gyanánt minden elmúlasztott napért, egy héttel tovább tartozik inaskodni (4.). A Tanítás-bérnek meghatározása... húsz forintnál többre soha ne menjen (6.). Mihelyest az Inas a Tanúlásra meghatározott Esztendőket kitöltötte... tartozik a Czéh őtet a Láda felnyitásával... felszabadítani, és Mesterlegénnyé tenni. Minden ebbéli Felszabadítások a Czéh' Protocollumába írattassanak, s a Legény számára a Szabadúló-Levél annak rendje szerént elkészíttessék, melly eredeti valóságában a Czéhládába tétetik (8.). A Czéh köteleztetik... a Legénynek a maga viseletéről s mesterségében való jártasságáról szólló Tanúló-Levelét is ingyen kiszolgáltatni. Ezen utóbbi Tanúlevél ( Kundschaft ) illy formán adattassák (10.): Mi Czéhmester, és egyéb Czéhbéli [...] Mesterek, [...] Városában ezeknek erejével tudtára adjuk; hogy e jelenlévő Levelünket előmutató [...] Legény ki született [...], [...] esztendős, [...] termetű, [...] hajú, nálunk itt [...] Városában [...] esztendeig [...] hétig a Mesterségben dolgozott légyen, és ezen időközben magát serényen, híven, csendesen, békésen, s betsületesen viselte, a mint egy Mesterlegényhez illik. Mellynek bizonyságát tehát, néki kiadni méltónak ítéltük, közönségesen, s egyenként megkérvén Mester Társainkat, hogy őtet Czéhbéli szokásink szerént elősegíteni, s a mennyire kívántatik, gyámolítani ne terheltessenek. N.N. Czéhmester P.H. N.N. Mester, kinél dolgozott. Ha a Legény a fent érdeklett Keresztelő- és Szabadúló-Levelét történetből elvesztené, elégséges légyen néki ama, a valóságos Mesterlegény léttéről szólló Bizonyság-Levél is (Kundschaft)... Béállván a munkába, mindenek előtt a Keresztelő- és Szabadúló-Levelek Mássait, azon kívül az utolsó Munka helyéről szólló Czéhbéli Levelét ( Kundschaft ) gondviselés végett a Czéhládába adni tartozik (12.).' n 0 7 HOM HTD I. 76.1.61. A nemes miskolczi Bodnár czéh szabályrendelete, Miskolcz, 1812. jan. 14. 8 Közönséges Czéhbéli CZIKKEL YEK a mesterség üzés végett való Társaságok és czéhek számára. Budán, 1813. Státny archív v Kosiciach (Kassai Területi Levéltár, Kassa, Szlovákia) Torna Vármegye Levéltára 159. dob. JV» 375. 9 Miskoltzi Ns. Bodnár Czéhnek pár Privilégium Könyve, mely 1-sö Ferentz Kegyelmes Királyunk által ki adattatott. 1826. dec. 9. HOM HTD I. 76.1.59. 10 HOM HTD I. 76.1.61. 139
