Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
KÉZMŰVESSÉG - IPARTÖRTÉNET - Rémiás Tibor: Bodnár-céhlevelek a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményében
A Herman Ottó Múzeum gyűjteményben őrzött bodnár-céhlevelek 1. MISKOLC" A nyomtatvány szövege és ikonográfiája (1800-1826) MI CZÉH-MESTER, ÉS A TÖBB BODNÁR- / MESTEREK FELSÉGES MAGYAR KORONÁHOZ TARTOZÓ MIS- / KÓLTZ VÁRASÁBAN LAKOSOK BIZONYÍTJUK, HOGY EZEN LEVELÜNKET / Mutató Bodnár Legény [...] Születésére [...] Hazája [...] Esztendejére / [...] Termete [...] Haja [...] itt Minállunk Eszt [...] Holnap [...] Napokat / Miihellyünkbe lett légyen, és az alatt az idő folyása alatt magát engedelmesen, serényen, hűségesen, és tetszőképpen, a' mint / Egy betsületes Legényhez illik viselte. Mellyre való nézve kérjük minden kúltsos, és MezőVárasban lakos betsülletes Mester / Társainkat, Magok Műhellyekbe bé fogódni ne terheltessenek. Költ Miskóltzon 18[..]dik Esztendőben [,.]dik / Napján. P. H. Fő-Czéh-Mester Kis-Czéh-Mester Prixner Gottfried rézmetsző 1800-ban Norkó János rajza alapján alkotott rézmetszetét Pozsonyban nyomták egészen 1826-ig Wéber Simon Péter nyomdájában. A céhlevél vedutája a Szinva patak mentén fekvő mezővárost a Bodó-tető felől ábrázolja, rálátással az avasi pincesorra. A város lakóházait, templomait és középületeit kissé elnagyolt, de felismerhető képben ábrázoló vedutát gazdag díszítésű keret övezi, felül „MISKÓLTZ" felirat a város korabeli címerével (hajdú bal kezében szőlőfürtöt tart, jobbjával búzakalászt emel). A rokokó kartus bal felső sarkában a magyar címer, jobb felső sarkában pedig Borsod vármegye címere kapott helyet. A miskolci céhlevél felső egyharmadát elfoglaló látkép alá került a magyar nyelvű, soronként csökkenő nagyságú biankó szöveg, amely a bodnárlegény hiteles, pecsétekkel és aláírásokkal ellátott bizonyítványát tartalmazza. A kép- és szövegmezőt szalagfonatos, tulipánfejekkel díszített keretelés határolja, alsó sarkaiban díszes ornamentikával megrajzolt kartusokkal. Céhlevelek n 1. 1814. nov. 9-én állította ki a miskolci bodnárcéh Bernát István (nőtlen, katolikus, szül: Harsány, 19 éves, közepes tennetű, fekete hajú) részére, aki 2 esztendőt tanult Kivalászdy László mester alatt. Ekkor Setska György volt a fő-, Szalai János pedig a kis-céhmester. 2. 1821. nov. 13-án állította ki a miskolci bodnárcéh Osztapek János részére. 3. 1824. dec. 31-én állította ki a miskolci pintércéh Slivka Pál részére. A céhlevél bővített szövege és ikonográfiája (1827-től a céhek megszűnéséig) Mi N.N. CORONALIS PRIV1LEGIÁLTT MISKÓLCZ / MEZŐ VÁROSÁBAN LÉVŐ PINTÉR CZÉHNEK CZÉH-MESTEREI, ÉS MIND- / NYÁJAN EZEN CZÉHNEK HITES MESTEREI KÖZÖNSÉGESEN, ADJUK TUDTOKRA MIND AZOKNAK, / a kiknek illik, ezen Levelünknek rendiben, hogy akármelly Szabad 11 A miskolci céhek szabadulóleveleiröl bővebben: Gyulai 1985. és Gyulai-Rózsa 1987. 12 HOM HTDI. 76.1.65.; 16-17. 140
