Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

ÜVEGMŰVESSÉG - ÜVEGTÖRTÉNET - Újszászy László: Az üveg misztikuma. Egy civil elmélkedése az üvegről, a több ezer éve használt műanyagról

3. kép. Zempléni butéliák piros fonaldíszítéssel. 19. század Isaac Newton ennek alapján állapította meg 1666-ban, hogy a természetes fény prizmák alkalmazásával a szivárvány színeire bontható. Ebből a korból magasra emelkedik René Descartes (1596-1650), aki például elméletileg eljutott a fénytörés alapvető törvényeihez, és le mert írni olyan gondolatot, hogy az üveg apró alkotórészekből épül fel, amelyek viszonya egymáshoz és környezetükhöz a hőmérséklet függvénye.

7 Megállapította, hogy az üveg törékenysége és a hűtés gyorsasága között szoros összefüggés van, tehát az üveg sokkal törékenyebb, hogyha gyorsabban hűl le. Jóval később jöttek rá, hogy a különleges tulajdonságokkal rendelkező tiszta szilícium-dioxidból készült üvegekre ez a szabály nem alkalmazható. Ipar- és kultúrtörténeti érdekesség, hogy Richet 2000-ben találta meg Descartes feljegyzéseit, és úgy tűnik, hogy ez az elméleti megfontolás új lendületet adott az üveganyag kutatásának.

8 7 Descartes 1644.; Zerwick 1990. 54. 8 Missen és munkatársai, 2005. 7.; Richet 2005. 92.; Richet 2006. 391. 13