Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

ÜVEGMŰVESSÉG - ÜVEGTÖRTÉNET - Újszászy László: Az üveg misztikuma. Egy civil elmélkedése az üvegről, a több ezer éve használt műanyagról

Az üvegkészítők nagyon hamar jelentős művészi szintre emelték a termékeiket. Ezek a tárgyak különböző színű üvegből készültek, s alkalmanként jelentős technikai tudásról tettek bizonyságot (pl. a millefiori üvegek az i. e. 6-4 században, vagy a mezopotámiai emlékek között talált, izgalmas ornamentikával készített üvegtéglák). Ez a törékeny építőanyag szintén nagyon értékes volt, és nem nehéz elképzelni a magasba törő falakkal határolt terekben a rajtuk átszűrődő fényjátékát. Ha az üveg fémlerakódásokat is tartalmazott, enamel-nek nevezték.

3 Annak ellenére, hogy az üvegeket a Közel-Kelet számos, egymástól távol eső területén állították elő, azok kémiai összetétele meglehetősen hasonló volt. Úgy tűnik, hogy a 8-9. századig az üvegtárgyak többségét a Közel-Keleten állították elő és innen került a nyugati országokba.

4 III. A helyi körülmények hatása a: üvegkészítésre Az arab hódítás után az ősi gyártási eljárások és a korábbi készítőhelyek zöme megszűnt. Ez után az üveget az adott helyen található alapanyagokból készítették. A felhasznált alapanyagok tarkasága alapvetően megváltoztatta a massza jellegét és a vele végezhető folyamatokat.

5 A wald-glas és a bohémiai üvegcsodák közötti esztétikai különbség bizonyítja ezt az összefüggést. IV. A tudomány és az üveg A középkorban az üveg a tudományos érdeklődés középpontjába került. Az alkimisták el voltak bűvölve az üveg átlátszóságától, a kémiai közömbösségétől és plaszticitásától, mely miatt számtalan célra alkalmas különböző alakú eszközt, tárgyakat lehetett belőle előállítani. Ennek az időszaknak fontos momentuma volt az alkohol felfedezése, és ekkor terjedtek el a fémgyártáshoz alkalmazott maró hatású anyagok is. Lehetséges, hogy a tárolási igény miatt ez is szerepet játszhatott az üveggyártás fejlődésében. Ezt a Kárpát-medence adatai is bizonyítják.

6 Már az antik világban észlelték, hogy az üveg torzítja a látványt, de sokáig azt gondolták, hogy ez az üveg árnyéka, nem pedig az anyag belső tulajdonsága. Ez lehetett az egyik oka annak, hogy az üveggel az első arab vagy nyugat-európai optikusok nem foglalkoztak. A 13. században azonban a mai Olaszország területén elkészítették az első konkáv lencséket, amelyek alkalmasak voltak a rövidlátás korrigálására. Ebben az időben még kvarc és berill lencséket is alkalmaztak, de az üveg képlékenysége, relatíve egyszerű előállítása miatt gyorsan kiszorította ezeket a természetes optikai eszközöket. A 15-16. században már céltudatosan előállított lencsesorokat alkalmaztak optikai eszközként, a természeti nyersanyagok pedig eltűntek a kultúrtörténet homályában. A tudomány számára alapvető fontosságú volt az a tény, hogy a 17. században elkészültek az első teleszkópok és mikroszkópok. Első legismertebb alkalmazóik Galileo Galilei és Robert Hook voltak. Erre az időre esik a prizmák felfedezése is, és ezzel a fény természetének vizsgálata. 3 Missen és munkatársai, 2005. 3. 4 Zerwick 1990. 18. 5 Veres 2006. 19. 6 Veres 2006. 19. 12