Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

ÜVEGMŰVESSÉG - ÜVEGTÖRTÉNET - Újszászy László: Az üveg misztikuma. Egy civil elmélkedése az üvegről, a több ezer éve használt műanyagról

1-2. kép. Pálinkásbutvkosok. Porumbák, Erdély, 18. század más területein is ez idő tájt jelenhettek meg az első üvegtárgyak. Hasonló korú emlékek kerültek elő kínai ásatásokból, és üvegtárgyakra bukkantak a Mississippi völgyében feltárt, 4000 évesre becsült Hope kultúra emlékei között is. Az ilyen események között közvetlen egyidejűség természetesen nem vethető fel, hiszen az egy-egy évezred csak ezer évek távlatából zsugorodik áttekinthető idővé. Az üvegkészítés a Közel-Keletről lassan terjedt tova. Az üveggyártás nem jelent meg ebben az időben még Japánban, és Dél-Amerikában sem találtak a spanyol hódítás előtti régészeti emlékek között üvegtárgyakat. Ennek egyik oka lehetett, hogy a jelentős mennyiségben fellelhető természetes üveget, az obszidiánt szerszámként és fegyver tartozékként széles körben használhatták. Jóllehet az üveg rendkívül drága anyag volt, a múzeumokban vagy a magángyűjteményekben mégis számtalan különböző jellegű, gyártástechnológiájú és funkciójú antik üveget őriznek, amelyek Észak-Afrikából, a KözelKeletről, illetve a görög és a Római Birodalom területéről kerültek elő, túlélve a sok-sok századot. Az üveget először ékszerként, amulettként használták, de hamarosan rájöttek, hogy a folyadékokat nem ereszti át és ezért kiválóan alkalmas kisebb, majd nagyobb térfogatú anyagok tárolására is. Az utólagos mérések szerint 3^1000 évvel ezelőtt az üvegkészítők a tárgyaik előállításához közel azonos, de empirikusan kialakított módszereket alkalmaztak. Meghökkentő, hogy a mai üvegek modem eszközökkel és eljárásokkal meghatározott mutatói, mint pl. a termális expanziós koefficiens (hőtágulási együttható) ugyanolyan paraméter viszonyokat tükröznek, mint a néhány ezer évvel ezelőtt készült tárgyak anyaga. 11