Fehér Béla (szerk.): Az ásványok vonzásában, Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére (Miskolc, 2014)
Kozák Miklós - Rózsa Péter - McIntosh Richard William - Papp István - Mocsár-Vámos Mariann - Plásztán József: A miskolci Avas-domb őskori kőipara és földtani környezete
140 Kozák M., Rózsa P, McIntosh R. W, Papp /., Mocsár-Vámos M. & Plásztán J. Papp az Avasra vonatkozóan kissé elnagyoltan, néhány felszíni feltárás alapján tett máig élő megállapításokat, amiket azután számosán átvettek a későbbiekben, de sokan ennek ellenére a dombot andezites vulkánitokból állónak írták le. Jellege alapján Papp helyesen állapította meg, hogy a domb egésze szarmata korú, s a badeni („mediterrán”) üledékek a Szinva allúviuma alatti mélységben találhatók. A miskolci — köztük az avasi - feltárások alapján szerinte „a szarmata emelet lerakódásai alul homokos márgák, s följebb tufák, andezitbreccsák és rhyolit-darabokkal vegyes konglomerátok. (...) Az Avason, a Rákóczi világító toronytól délre rhyolitszemekkel tarkított homokkő padokat mértem. A Jézus-kútja fölött lévő Pinczesorban viszont andezittufák váltakoznak a 30° délkeleti dőlésű konglomerát-padokkal. Ezen brecciás és tufás rétegek legszebb feltárásai a Danyi völgy fölött levő barlanglakások során, továbbá az Avastető északi oldalán levő Pinczesoron és a Rákóczi világító toronytól keletre levő Mélyvölgyben vannak általában 10-15 fokos délkeleti dőlésben. (...) Miskolc város hírneves ősi pincéi mind andesit, illetőleg rhyolitbrec- ciákba és tufákba vannak vágva. A legjobb pinczék az ú.n. szappankőben vannak az Avas oldalain.” A szarmata emeletbe sorolta azokat a „tűzkő és szarukő kibúvásokat, amelyek az Avas déli és északi peremén „trachyttufákban” ülnek. A Tűzköves oldalon áttetsző sárgásszürke tűzkövet, míg a Jézus-kútja és a Rákóczi-torony között levő meredek oldalon kékesfehér opalizáló fajtáit találjuk. „Ezen a két helyen nemcsak, hogy mázsás padokban látjuk darabjait, hanem temérdek pattingatott szilánkot is találunk. Úgy látszik, hogy az ember a diluviális időktől kezdve egészen a múlt század közepéig gyakran ellátogatott az Avasra kovát tördelni” - írta Papp Károly. Földtani szelvényrajza és az általa kimért délies-délke- leties dőlések ellentmondanak egymásnak és ezt a szövegben nem oldotta fel. A rétegdőlések többnyire kisebbek az általa megadottnál, néhol csupán 3-5°, másutt 5-12°, s csak ritkán és helyileg nagyobb ennél. Felismerte az Avas rétegzettségét és az andezites és rio- litos eredetű tufákat, a „tűzkő és szarukő kiválások” szarmata korát. A legjobb pincéket befogadó „szappanos kő” valójában tufogén bentonit, amelynek e sajátos egykori neve nedvesen mutatott síkosságára és plasztikusságára utal. Az általa említett andezit- és riolitbreccsák valójában az andezit anyagú intraklasz- tokban és agyagosodott savanyú tufa eredetű bentonitosodott fragmentumokban, mint ext- raklasztokban gazdag andezittufára, annak is főleg az alsó szakaszára utal. Összefüggő rétegsort azonban nem állított össze az Avasról, így megállapításai részben, illetve áttételesen hasznosíthatók, viszont az ő munkája alapján indult el a mai kilátó (és TV torony) környezetében az ún. Pergolán a Hillebrand-féle régészeti célú feltáró munka 1928-1935 között, amely rátalált a kovabányászat nyomára. A 2-5 m mély aknás feltárás járulékos haszna a talaj alatti felső rétegek szelvényrajzának elkészítése (Simán, 1978-1979a), ám ezek rendszerében nehézkes az eligazodás, sok a mozaikosság. A több ponton feltárt rétegek összevont, idealizált rétegsora a kilátó környékén a feltárók szerint:- televényföld 25 cm- fakó agyag (vályog) 35 cm- sötétbarna humuszos agyag 38 cm- törmelékes agyag 50 cm- sárgásbarna finomhomokos agyag (nyirok) 54 cm- okkeres agyagmárga 6 cm- kékesszürke homok 10 cm
