Fehér Béla (szerk.): Az ásványok vonzásában, Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére (Miskolc, 2014)
Papp Gábor: Nyelvújítás kori ásványtani műszótáraink és szerzőjük, Kováts Mihály
222 Papp G. 3. A literatus orvos Kováts a kor legjobb hazai iskoláiban kiváló klasszikus műveltségre tett szert, a latin és görög mellett héberül is tudott, az élő nyelvek közül az obiigát németen kívül franciául és angolul is tanult, valamint még zongora- és hegedűórákat is vett (a részleteket 1. Sza- mosháti, 1959). Kazinczy levelezésében több utalás tanúskodik arról, hogy Kováts nemcsak közvetve, munkái révén volt a magyar irodalmi élet egyik tényezője, hanem annak szervezésébe is igyekezett bekapcsolódni. Kis János tudósította Kazinczyt arról, hogy Fejér György, Schedius Lajos, Kováts Mihály és Horváth István „egy időszaki írást is akarnak kiadni” (Kis in Váczy, 1896). Részt vett az irodalmárok társasági életében is: „Karátson másod napján Petrasovits Úrnál literátori ebéd tartatott, mellyen jelen voltak Halitzky, Kováts Doctor, és több mások” (Vitkovics in Váczy, 1896). „Szent István’ napján Kulcsár nagy Literatori vendégséget adott, Vendégei voltak: Horvát István, Kisfaludy, Kölcsey, Szemere, Helmeczy, Vörösmarty, Vitkovics, Thaisz, Prépost Fejér, Dr. Forgó, Kovács Mihály és Töltényi ’s a’ festő Marczinkey” (Zádor in Váczy, 1910). 4. Kováts Mihály és Kazinczy Ferenc kapcsolata Kováts a nyelvújítók Kazinczy körül szerveződő táborához tartozott. Ismeretségük régre visszanyúlhatott, hiszen hosszú ideig iskolatársak voltak a sárospataki kollégiumban. 1803-ban már bizonyosan jól ismerték egymást, hiszen Kazinczy május 11-én Pesten meglátogatta Kovátsot, aki elvitte őt az egyetemi botanikus kertbe (Kazinczy, 2009), Kozma Gergely pedig az év júliusában Kazinczyn keresztül küldötte munkáit - többek között - Kovátsnak (Kozma in Váczy, 1892). Kazinczy levelei arról tanúskodnak, hogy jó viszonyba kerültek egymással: „ma írtam (...) Pestre Dr. Kovács Urnák is, ki barátom” (Kazinczy in Váczy, 1898); „nálam ebédele Dr. Kovács Mihály Úr; képzeled melly örömökkel éltete megjelenése” (Kazinczy in Váczy, 1901). Kazinczy levelezésében az 1810-es évek közepétől megritkultak a Kováts Mihályra vonatkozó említések, utolsó ismert találkozásukra Kazinczy halála előtt két évvel került sor.8 Kováts Kazinczy lelkes híve volt: „A nemzet létét tartod meg. Senki azt illendően ’s alkalmatosán rajtad kívül nem tselekedheti meg” - írta a költőnek 1808-ban (Kováts in Váczy, 1894). Ennek megfelelően véleményét, iránymutatását is kikérte, amint egy új szóra vonatkozó alábbi levelezés illusztrálja: Szemere Pál — a Kazinczyt és táborát támadó Mon- dolatra, válaszoló Felelet későbbi társszerzője -1811. május 30-án írta Kazinczynak: „Most jövök Doct. Kováts Úrtól ’s hozom Jegyzését a’ virtus Erény vagy Dísz nevezetéről. K[ováts] szeretné Édes Uram Bátyám észrevételét rája hallani” (Szemere in Váczy, 1899). Kováts július 16-án említette a szó ügyét Kazinczynak: „Erénynek nevezi a’ virtust Baróti Szabó Dávid. Lásd az ő két képen kijött Szókönyvét, de lásd a’ Sándorét is. Biz én nem tudom, még meg nem határoztam magamat, hogy tegyük ki azt a’ szót” (Kováts in Váczy, 8 „Ismét látám itt, ’s tizenhárom eszt[endő]. után régibb társainkat, Prépost és Bibliothecarius Fejér György ’s Prof. Schédius Lajos, Curiális Procátor Vitkovics Mihály és Sztrokay ’s Doctor Kovács Mihály Urakat” - írta a költő egy 1829-es levelében (Kazinczy in Harsányi, 1922).
