Fehér Béla (szerk.): Az ásványok vonzásában, Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére (Miskolc, 2014)
B. Kiss Gabriella - Molnár Ferenc: A Balatonfelvidéki Homokkőben található geodák ásványtani és genetikai vizsgálata
16 B. Kiss G. & Molnár F. részletes ásványtani leírására, valamint képződési folyamataik meghatározására a korábbiakban még nem történt kísérlet, így jelen munka ezt az űrt kívánja betölteni. 2. Földtani háttér és kutatástörténet A vizsgált geodák a Balatonfelvidéki Homokkő Formációban találhatóak (1. ábra), mely főként vörös homokkőből és vele együtt megjelenő aleurolitból áll, továbbá két tagozata különíthető el: a Paloznaki Fanglomerátum Tagozat és a Badacsonyörsi Konglomerátum Tagozat. Az előbbi egy kis elteijedésű, vörös színű, durvaszemcsés, rosszul cementált, lejtőtörmelék eredetű breccsa, míg az utóbbi egy általánosan elterjedt durvatörmelékes kőzet (Budai et al., 1999). A Balatonfelvidéki Homokkő a Dunántúli-középhegység legnagyobb elterjedésű és vastagságú permi képződménye. Előfordulásait 130 km hosszúságú zónában ismerjük, de a felszínen főként csak Badacsonyörs és Zánka, illetve Aszófö és Balatonfüzfö között fordul elő. A formáció a hercyniai orogén fázist követő igen nagymértékű lepusztulást reprezentálja a Dunántúli-középhegységben, jellegét tekintve alluviális hordalékkúp és ártéri síkság környezetre utal. A fonnáció diszkor- danciával ópaleozoós fillitre települ, míg fedőjében nyugaton diszkonform, kelet felé pedig egyre inkább konform módon alsó triász képződmények (Werfeni Formációcsoport) találhatók. Laterálisán a Tabajdi Evaporit Formációval fogazódik össze (Majoros, 1983; Budai et al., 1999). A homokkő és az aleurolit elsősorban kvarcot, kőzettörmeléket, földpátot, musz- kovitot és helyenként biotitot tartalmaz, de kis mennyiségben magnetit, turmalin és diopszid is található bennük. Kötőanyaguk változatos; leggyakrabban szeriéit és illit jelenik meg, melyekhez hematit társul. Ezeken felül ritkábban dolomit, anhidrit, gipsz, valamint a medenceperemi kifejlődésekben mikrokristályos kvarc is előfordul kötőanyagként. A dolomit nemcsak kötőanyagként, de igen gyakran konkréciók formájában is megjelenik, ilyenkor epigén gipsz és anhidrit is társulhat hozzá. Ezen konkréciók az ártéri üledékek talajképződési jelenségeiként értelmezhetők és 1- 100 mm-es méretet is elérhetnek. A homokkő ősmaradványokban szegény, ám féregnyomok, pollenek és kovásodott, illetve szénült növénymaradványok felfe1. ábra. A vizsgált lelőhely és környezete a földtani térképen (Budai el al., 1999). Fig. 1. The studied locality and its surroundings on the geological map. Legend: 1: Balatonfelvidék Sandstone Formation; 2: Werfen Formation Group; 3: Cenozoic formations; 4: Lake Balaton; 5: Road; 6: Railway; 7: The studied locality (after Budai et al., 1999).
