Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)
SZABÓ József: A MÚZEUMOK ÚJ KIHÍVÁSA: A MÚZEUMANDRAGÓGIA
A MAGYAR NYELV MÚZEUMA, SZÉPHALOM, 2009. MÁJUS 1 l-l 2. 91 Az élethosszig tartó tanulás és az életminőség összefüggései jól nyomon követhetők a múzeumok működésében és a velük szemben megfogalmazott társadalmi elvárásokban is. Egyrészt az állam egyre kevésbé tudja finanszírozni a múzeumok mint közjavak működését. Sokakban joggal vetődik fel az a kérdés is, hogy egyáltalán a múzeumok a közjavak kategóriájába tartoznak, vagy csak egy korábbi társadalmi elvárásnak akarnak megfelelni. Amennyiben a közjavak közé soroljuk a múzeumokat, abban az esetben is kérdés, hogy milyen mértékű legyen a közfinanszírozás? Ezt azért is fontos tisztázni, mert a múzeumok új feladatai a költségek növekedését jelentik, és ennek fedezetét valamilyen forrásból elő kell teremteni. Mindezek mellett a gazdasági változások, ezek közül is azok, amelyek a múzeumi leletek piaci értékváltozásaira építve kérdőjelezik meg a múzeumok privilegizált szerepét a megszerzésben, tárolásban és bemutatásban, új gondolkodásra kényszerítik mind az állami szereplőket, mind a múzeumokat. Ezeknek az ismereteknek a birtokában kell meghatároznunk, hog}' milyen szerep- és feladatváltozásokkal kell szembenéznie a mai múzeumnak mint kulturális szolgáltató intézménynek. Az élethosszig tartó tanulás és a múzeum feladatainak összekapcsolása, a felnőttek múzeumban történő informális és formális tanulásának lehetősége és hatékonysága új perspektívákat nyit a múzeumi munkában. Ilyen lehet például, amikor a szülők gyermekeikkel együtt kiscsoportos foglalkozásokon, bemutatókon, konkrét feladatokon keresztül ismerhetik meg a letűnt korok eszközeit, technológiáit, kézművességét. A szórakoztatás és az ismeretterjesztés egybekapcsolása rendkívül fontos a felnőttek múzeumban folyó informális tanulása során. Az elmúlt évtizedben számos kutatást folytattak regionális, nemzeti, valamint európai méretű projektek keretében, melyek a múzeumokat, mint az élethosszig tartó tanulás ideális környezetét vizsgálták. Ma már mindenki által elfogadott tény, hogy a múzeumban való tanulás nem csak elősegíti, hanem fokozza, és egyben megkönnyíti az ismeretek megszerzését minden célcsoport számára. Ez döntő jelentőségű abból a szempontból, hogy megfelelő felkészítést nyújtsanak múzeumi oktatóknak és kulturális mediátoroknak, sőt mindez megjelenjen a felsőfokú oktatásban is. Az utóbbi években megfigyelhető, hogy az egyes országokban új, a múzeumok szerepváltozásának megfelelő törvényi szabályozás lépett életbe, valamint, hogy ennek megfelelően elindult egy folyamat, melynek köszönhetően a múzeumok koncepcióváltásra kényszerülnek. Nyitottá kell válniuk a társadalom felé és alkalmazkodniuk kell a látogatók igényeihez annak érdekében, hogy a mára rendkívül változatos kínálatot nyújtó kulturális és szabadidős piacon érvényesülni tudjanak. A változási trendeket az alábbi tényezők jellemzik: • szolgáltatások fejlődése • a látogatókkal való kooperáció növekedése • professzionális menedzsment • marketing és PR-munka megjelenése a múzeumi vezetésben • a látogatók igényeire formált programok számának növekedése
