Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)

CSERJÉS Katalin: MÚZEUMPEDAGÓGIA A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A KÖZMŰVELŐDÉSBEN. ANDRAGÓGIAI (ESET)-TANULMÁNYOK

268 I. ORSZÁGOS MÚZEUMANDRAGÓGIAI KONFERENCIA November: Nagy Vera néprajzkutató előadása: A Majolikatelep és a kisműhelyek kölcsönhatása Több alkalommal vettünk részt filmvetítéseken, író-olvasó találkozókon az Emlékpontban és a Németh László Városi Könyvtárban (Hídember; Piaf; A zongorista; jadviga párnája stb.) Kirándulások Május: a csomorkányi templomrom

3

2 és a kardoskúti madárrezervátum Július: Tanulmányút Pécs és környékére:

3

3 Kaposszentjakab (apátság), Kaposvár (Rippl-Rónai emlékmúzeum), Somogyfajsz (őskohó múzeum), Mánfa (Sarlós Boldogasszony templom), Pécsvárad (vár), Mecseknádasd (Szt. István templom) Pécs (Barbakán városfal, Dzsámi, Zsolnay Múzeum, Csontváry Múzeum, zsinagóga, Vasarely Múzeum, Modern Magyar Képtár, Szent Péter és Pál székesegyház, ókeresztény sírkamrák, felfedező séták a város szobrainak, mediterrán hangulatú tereinek és utcáinak megtekintésére) Július—október: A vásárhelyi köztéri szobrok, épületek megtekintése, elemzése — jövőre folytatjuk! Augusztus: Látogatás Szalay Ferenc festőművésznél Mártélyon, a szélmalmában 3

2 Városunk határában a török hódoltság előtt számos falu létezett, ezek között oklevelek 1231-ben már említik Csomorkányt. Ez a terület kiemelkedett a környék lápvilágából, amely természetes védelmet nyújtott az itt élőknek. Támadás eseten bemenekülhettek a nádas rengetegbe. Az Árpádkori Csomorkány a XIV. századra mezővároskává fejlődött. A XVI. század második felében 38 házat számoltak össze, a lakosság száma 250-500 főre tehető. A helység 1590-rc elnéptelenedett a török hódoltság időszakában. Később sem épült újjá. A templom utolsó állapotában átmeneti - román és gótikus - stílusban épült át a X1I-1XIV. században, félköríves apszissal, nyugatra támpilléres bővítéssel. Építőanyaga tégla. Ez a templom harmadik átépítése volt, mert korábban már volt egy kisebb méretű templom, aminek egyes részeit az átépítéskor felhasználták. A templomot valószínűleg a szomszédos falvak lakóival közösen használták, mert a környező településeken nem volt másik templom. A templomromot 1892—95. között Szcrcmlci Sámuel tárta fel először. A kirándulás alkalmat adott arra, hogy gondoljunk az előttünk itt élőkre. A XX. század utolsó harmadában végzett feltárásokról, régészeti eredményekről később sok érdekes eredményt tudtunk meg Nagy Katalin régésztől, aki vendégünk volt egyik foglalkozásunkon. O számolt be arról, hogy a két téglaépületet megelőzően is nagy valószínűséggel állott itt egy kis „motta" — egy földből mesterségesen emelt domb, amelyre fából készített tornyot építettek. Ez részben védelmi részben vallási célokat szolgálhatott (Összeállította Pesti Katalin). 3

3 Azt, hogy az Önképzőkör baráti közösséggé kovácsolódott, mi sem bizonyítja jobban, mint 3 napos pécsi tanulmányi kirándulásunk, melyen 21 -cn vettünk részt. Módunk volt ipartörténeti különlegesség, tanulmányainkhoz kapcsolódó román stílusú építészeti emlékek megtekintésére. Helyszínen ismerhettük meg Pécs városának közel két évezredet átfogó történeti, művészeti emlékeit. Az építményekről (maradványokról) egy-egy tagtársunk tartott kiselőadást, estenként helyi szakértő segítségével mélyítettük el ismereteinket. Nagy élmény volt számunkra az, hogy a Csontváry, Vasarely alkotásokat és a Zsolnay Múzeum kerámia kiállításának darabjait eredetiben tekinthettük meg.