Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)
CSERJÉS Katalin: MÚZEUMPEDAGÓGIA A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A KÖZMŰVELŐDÉSBEN. ANDRAGÓGIAI (ESET)-TANULMÁNYOK
264 I. ORSZÁGOS MÚZEUMANDRAGÓGIAI KONFERENCIA 9. Az internacionális gótika festészete; Eörsi Anna könyve (.Az internacionális gótika) nyomán vizsgáltuk meg az országokon átívelő gótikus festészet, táblaképek és kódexfestmények motívumait. 2 7 10. Szent László legendája és ábrázolásai (falfestmények, legendárium, herma, kódex-festmények) 2 8: Bögöz; Kakaslomnic; a Képes Krónika miniatúrái. ran mosoly látszik. Nagyon szép példa erre a rcimsi székesegyház kapubéllcténck szobrai, amely Jézus születésének és gyermekkorának eseményeit jelképezik. A szobrok egy társasági beszélgetés illúzióját keltve lépnek ki az oszlopok elé, talapzaton állva, fejük fölött baldahinnal. Kedélyesen egymás felé fordulnak, gesztikulálnak, mosolyognak, hiszen egy örömteli esemény részesei. Az amiens-i székesegyház „Aranyos Szüze"már boldog anyaként — bár még ott a korona a fején — gyöngéd mosollyal tekint gyermekére és az vissza rá. A „szép stílus" Madonna-szobrai is a nőiesség jelképévé váltak. A világi tárgyú, földi személyeket ábrázoló szobrok jó része is a dómokban kapott helyet. A naumburgi székesegyház építését anyagilag segítő donátor házaspár életnagyságú szobrai - Ekkehard és Uta - tökéletesen illeszkednek az épületszerkezethez. Tartásuk méltóságos, ruháik a korra jellemzőek. Karakteres alakok, de nem portrék. Ekkehard az eszményi lovag, Uta a női báj megtestesítője. A gótikában születnek meg a középkori művészet lovas szobrai is. A természet megfigyelésének és a játékos, dekoratív könnyedségnek különös ötvözete a Kolozsvári testvérek Sárkányölő Szent György szobra. A gótikusán részletezett ifjú karcsú alakja, a sárkány, a ficánkoló ló, mind részese a küzdelemnek. Az alkotás részletgazdag, de az alkotók nem rendelik alá az összhatásnak. A művet a kompozíciója és az ágaskodó paripa megformálása a reneszánsz szobrászat előfutárává avatja. A budai királyi vár 1974-ben történő ásatásakor hatvan szobrot és szobortöredéket találtak a romok alatt, melyek valószínűleg az 1420-as években készültek. A szobrok egyik csoportja világi, a másik bibliai alakokat ábrázol. A Zsigmond király kőfaragó műhelyében készült, vakísághűségre törekvő szobrok a kor jellegzetes karaktereit elevenítik meg. A szobrokat festették, így a festés maradványaiból a ruhák színérc is következtethetünk. (Ormos Zsuzsa összeállítása) 2 7 Az internacionális gc>tika egységes európai művészeti formanyelv. (A XIX. sz. végén figyeltek fel rá először a kutatók, és csak néhány évtizede ismerik el önálló művészettörténeti jelentőségét.) Jellemzői: megnyújtott alakok, fogékonyság az emberi érzelmek és a természet iránt, lírai hangulatot árasztó gyengéd, lágy formaképzés, díszes vonalvezetés, ritmikus mozgás, tüzes, élénk színek. Ez az irányzat 1400 után Európa-szerte az uralkodói udvarok kifinomult ízlésvilágát, karcsú, gótikus formáit őrizte meg az elvilágiasuló reneszánsz kultúrában. Legnagyobb művészei - különösen Franciaországban és Csehországban - felhasználták, sőt továbbfejlesztették az előző generáció újításait is. A két látszólag ellentétes ábrázolási mód keveredéséből csodálatra méltó szintézis alakult ki. Természetesen a helyi hagyományoktól, a megrendelés körülményeitől erősen függött, hogy hol, melyik tendencia és milyen arányban érvényesült erőteljesebben. Egyes területeken, pl. Kölnben vagy Angliában az internacionális stílus szervcsen belesimult a helyi gótikus hagyományokba. Az egyik fő képviselője Pisancllo (kb. 1395-1544.) A Hercegkisasszony az Este-házból c. portréja a korai quattrocento egyik legszebb női arcképe (Imolya Sándorné összeállítása). 2 8 Szent László legendája és ábrázolásai: Hazánkban a gótika már a XIII. század második felében „lehatolt" a falvakig. Az egyhajós, egyenes, majd sokszögzáródású szentéllyel ellátott templomok alapjában véve megőrzik román kori szerkezetüket, de nagyobbak, díszesebbek lesznek. A háromrészes, szentélyből, hajóbérl, toronyból álló épület arányai kellemesek, néha szinte zenei finomságúak. A falusi templomok igazi dísze a XII. század végétől a falkép, amely gyakran az egész belsőt beborítja. A hagyományos, Krisztus életét és dicsőségét bemutató sorozatok mellett, különösen kedveltté váltak a szentek, kiváltképp a magyar szentek ábrázolásai. így festik a lovagkirály, László legendáját a falakra. Az ábrázolt jelenetek nagyon hasonlítanak egymásra, mert a király legendájából ugyanazokat a főbb részeket örökítettek meg: a kunok elleni harcot, a magyar leányt elrabló kun vezér üldözését, a király és a kun vezér harcát és a leány kiszabadítását, a király imájának hatására meghasadó sziklát és a sziklából fakadó forrást.
