Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)
CSERJÉS Katalin: MÚZEUMPEDAGÓGIA A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A KÖZMŰVELŐDÉSBEN. ANDRAGÓGIAI (ESET)-TANULMÁNYOK
A MAGYAR NYELV MÚZEUNLA, SZÉPHALOM, 2009. ALAJUS 11-12. 265 ll.A katedrálisok ablakai 2 9: rózsaablak, mérművesség. A templom fényszimbobkája. Kő- és fafaragók, ácsok, ötvösök: a gótika a kisművészetekben. 3 0 Kiemelkedően szép példái ennek a kakaslomnici, a gclencei, a székelyderzsi és a bögözi plébániatemplom freskói. A festményekre a síkszerű ábrázolás jellemző, az egyszerű háttérben csak jelzésszerű formák láthatók, az erős kontúrok a kifejezés legfőbb hordozói. A történetek jelenetei frízszerű kompozícióban követik egymást. A gazdagon díszített kódex — az Anjou legendárium — mely Károly Róbert kisebbik fia számára készült, szintén feldolgozza Szent László legendáját. A képeskönyv a XIV. századi miniatúrafestészet egyik legszebb darabja. A falfestményekkel szoros kapcsolatot mutató kis képek kortörténeti, irodalmi, ikonográfiái igényűek. Ötvösművészetünk talán legszebb darabja a Győrben található Szent László herma. A fejereklyetartóban a király koponyacsontját őrzik. A portré valószínűleg III. Béla király hiteles arcmása, ugyanis a kor szokása szerint a hermát a megrendelő uralkodó képmására kellett elkészíteni. A szimmetrikus kompozíciójú szobor nemes vonása nyugalmat áraszt. Tekintete a végtelen felé tart, elnéz felettünk. A herma egyik kutatója ezt írja: „Tekintete, kifejezése örökké emlékezetes annak, aki látta." A fejen csak a két szemgolyó) ezüst, a fej és a haj tömege arany. A mcllrész sodronyzománc technikával készült (Ormos Zsuzsa összeállítása). 2 9 A katedrálisok ablakai: Már a korai középkorban is kísérleteztek színes üvegablakok készítésével. Az olvasztott üveghez különféle vegyi anyagokat (pl. fémoxidokat) kevertek, majd a színes üvegdarabokbéd mozaikszerűen összeállított szőnyeghatású, geometrikus mintázatú kompozíciót hoztak létre. A szőnyegszerű díszítés később egyre inkább háttérbe szorult, és helyét a figurális, alakos ábrázolás foglalta cl. Az üvegfestészet virágkora a XIII-XIV. század. A templomok belsejét ekkor már nem falfestmények, hanem a bibliai történeteket megjelenítő hatalmas üvegablakok uralták. A teherhordó szerep alól mentesülő falak már csak a tér lezárására szolgáltak, a felületükbe épített ablakok méretét nem korlátozták statikai tényezők. A gótikus épületek már szinte csak tartóvázból és ablakokból álltak, a rajtuk átszűrődő fény elvarázsolta a templomba lépőket, akik a szín és a fény egységében Isten megtestesülését és a hit erejét látták. Az üveglemezek anyaga cs az ólomkeretek erőteljes vonala megkötötte az ábrázolás lehetőségeit, így az üvegfestészetre jellemző a térhatás nélküli síkkompozíció, a finom részletek üvegtartalmú festőanyaggal történő rajzolása, a merevítővasak kompozíciós szerepe. Legjellemzőbb színek a vörös és a kék, majd a fehér, a bíbor, a sárga és a zöld. A templomi üvegablakok királyok, főurak, egyházi méltóságok vagy kézművescéhek ajándékai voltak. A kitüntetett helyekre — a nagy rózsaablakokra, a hozzájuk tartozó lándzsaablakokra, az apszis ablaksorára - a legelőkelőbb családok adományai kerültek. A legszebb emlékek Chartres üvegablakai, itt a 186 üvcgfestményből 152 maradt ránk. Ezeken az ablakokon a geometrikus és növényi elemeken túl elsősorban legendák, ó- és újszövetségi jelenetek láthatók. Eredeti és szép példa még a párizsi Saintc-Chapelle vagy Roucn, Strassburg és York katedrálisainak ablakai (Ormos Zsuzsa összeállítása). 3( 1 Nemcsak a monumentális, hanem a kisművészetek központja is Párizs lett. Építészek, kőfaragók, kőművesek, ácsok, fafaragók, szobrászok, ötvösök, festők működtek a páholyokban és a céhekben. A vallásos művek mellett a XIV. században használati tárgyakat is készítettek: tükör, fésű, dobozka, elefántcsont jegyzetfüzet-borító, díszítő domborművekkel, faragványokkal. A szövött kárpit központja szintén Párizs volt eleinte, később Brüsszel is mellé emelkedett rangban. (Nádai Márta gyűjtése).
