Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)

CSERJÉS Katalin: MÚZEUMPEDAGÓGIA A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A KÖZMŰVELŐDÉSBEN. ANDRAGÓGIAI (ESET)-TANULMÁNYOK

262 I. ORSZÁGOS MÚZEUMANDRAGÓGIAI KONFERENCIA 2. A gótika történeti háttere: mi mindenben változott a világ a román korhoz képest. 3. Irodalmi párhuzamok: Dante,

2

1 Petrarca, Boccaccio kora; Villon. A magyarországi írásbeliség és irodalom helyzete. 4. A gótika építészetének fő jellemzői:

2

2 a katedrális mint a Mennyei Jeruzsálem megképződése. A Földre szállt Paradicsom, Isten lakhelye. 5. Példák a gótika építészetéhez:

2

3 Saint-Denis

, Chartres, Keims, a párizsi Notre Dame, Amiens, Köln, Strassbourg katedrálisai. 2

0 A gótika történelmi/művelődéstörténeti háttercből: Az invesztitúra harc hosszú századai alatt a középkor embere mind kiszolgáltatottabbá vált. Harcok áldozatai. Nagy járványok, pestis. Felkelések, önkínzó szekták (flagellánsok, katharok). A fentiek mellett és fölött ott világolt a az, örökkévalóság túlvilági fénye, a valószínűtlen káprázat. Ereklyetisztelct. Kiátkozások, kiközösítések. Zarándoklatok, keresztes háborúk. (Vargáné Lugosi Mariann munkájábéil) 2

1 Dante Alighieri Szjnjátékst a kortársak lexikonnak, de legalábbis kézikönyvnek tekintették. A világirodalom legnagyobb eposzaihoz fogható ez a mesterien szerkesztett, terzináival, toszkánai olaszságával lenyűgöző nagy mű, mely kárhozatra ítélte a simóniákus papok leikét. A „Divina" (isteni) jelzőt az utókor csodálata illesztette hozzá. Létünk értelmezéséhez útravaló. (Dratsay Zsigmondné gondolatai) 2

2 A gótika építészetének jellemzői: A gótika a román stílust felválté) nagy európai korstílus. A gótika Franciaországban született a XII. század közepén és innen terjedt el egész Európába, meghatározva az elkövetkezendő 350 év építészetét. A stílus jellemzője az erős vertikalitás (felfelé törekvés), a korábbiaknál könnyedebb épületszerkezetek, színes üveggel kitöltött ablakok, amelyen át a napfény beárad a templom belső terébe. A gótikus építészet legfontosabb ismertető jegyei: - a csúcsív - bordás boltozat - támívek Ezek a jellemzők külön-külön már a román kori épületeken is megjelentek, dc az új stílus legfontosabb ismertetőjegye c három elem együttes előfordulása. A gótikában a félkörívet felváltja a csúcsív, így a súlyos falszerkezetek könnyebbé válnak. A csúcsív ugyanis a boltozat terheit meredekebben vezeti le, kisebb az oldalnyomása. Ennek köszönhetően karcsúbbak lehetnek a terhet hordó oszlopok, pillérek. így sok terhet hordó falszerkezet szükségtelenné válik, oda nagyobb ablakokat lehet beépíteni, tehát az épület világosabb lesz. Kívülről gyakran támpillérek támasztják a falakat, amin néha fiatornyok is ülnek. Az ablakokon megjelenik a kőcsipkc, más néven mérmű. A XIII. század második felétől az egyes Európai országok elszakadtak a francia mintától, mindegyik vidék a saját adottságainak megfelelő, eredeti változattal gazdagította a gótikus művészetet anélkül, hogy megváltoztatta volna annak alapvető vonásait. Ez a gótika regionális változatainak termékeny korszaka. (Brcnda Pétcrné dr. összeállítása) 2

3 A gótikus építészeti alkotások közül elsősorban az egyházi épületekkel foglalkoztunk. A chartres-i székesegyház kiforrott tér- és tömcgalakításával mintaképe lett a későbbi székesegyházaknak. A párizsi Notre-Dame, az amiens-i, a reimsi székesegyházak más-más okból kiemelkedő épületek, melyek építésénél a stílust továbbfejlesztették. Más országokban egyes helyi sajátosságok alkalmazásával (Németország, Anglia, Spanyolország) a francia gótikát vették át, míg Itáliában csak az elemeit. Mindezeket a hasonlóságokat és különbözőségeket megfigyeltük többek között a kölni, az ulmi székesegyházak, a Canterbury Székesegyház a Westminster-apátság, a firenzei Dóm tanulmányozása során. A velencei Doge-palotával, mint a gótikus világi építészet egyik legjellemzőbb példájával foglalkoztunk. Mindegyik épület valamilyen szempontból „leg". Egy kicsit bővebben a számomra lcgcsodálatosabbról, a reimsi Notre-Dame székesegyházról írok, amely mind belső terével, mind külsejével a francia gótika legharmonikusabb alkotása. A francia királyok hatalmas (140 m hosszú, 30 m széles, 38 m belmagasságú) koronázó temploma 1211-től a XIV. század közepéig épült. Nyugati tornyait