Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)
CSERJÉS Katalin: MÚZEUMPEDAGÓGIA A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A KÖZMŰVELŐDÉSBEN. ANDRAGÓGIAI (ESET)-TANULMÁNYOK
A MAGYAR NYELV MÚZEUMA, SZÉPHALOM, 2009. MÁJUS 1 l-l 2. 261 kófestészet, ornamentális elemek a templomfalakon. Adám és Éva fóldi élete. A hildesheimi székesegyház Bernward-kapuja bronzból, domborművekkel. GÓTIKA (A „diadalmas egyház" kora) (XIII-XIV. sz.) 1. A gótika korának kronológiája, 1 9 milyen fontosabb időbeli csomópontokról kell tudnia annak, aki a gótika korával szándékozik foglalkozni. 2 0 Folyamatos vagy ugrásszerű átmenetet érzékelünk a két korszak között? mazkodó kompozíció megtervezése és az eszmei tartalom kifejezése volt. Hozzá sem fogott a munkához addig, amíg meg nem ismerte a megrendelt szobor helyét. A román stílusú cpületszobrok általában merev tartású, zömök, elnagyolt, leegyszerűsített formák, melyeken a ruharedók nem követik a test vonalát. Az arcok érzelemmentesek, a szobrok kidolgozása részlethiányos, de mégis kifejezőek. Az egyetemes művészettörténet talán legszebb példáját találjuk a francia chartres-i székesegyház hármas kapuzatán, melynek ornamentikája, jelképes alakjai és elbeszélő figurális ábrázolásai az egész középkori világképet együtt szemléltetik. A magyarországi román stílusú szobrászat kiemelkedő emlékei közé sorolható a jáki templom kapuépítményc és minden faragványa, a pécsi székesegyház szobordíszei, közülük is a Sámson történetét elmesélő jelenet. Székesfehérváron látható Szent István királyunk szarkofágja, Kalocsáról származik egy vörösmárvány királyfej, amely már sokkal közelebb áll a valósághoz, mint a szimbólumhoz. A román stílusú festészet színvonala elmaradt a sz.obrászaté mögött. Kevés megmaradt monumentális emléke erős bizánci hatásra vall. A falfestmények a szobrászathoz, hasonlóan a bibliai történetek illusztrálásával az egyház tanításait szolgálták. A képek többnyire Krisztus életéből vett jeleneteket mutatnak be, az alapvető téma a Maicstas Domini ábrázolása. A könyvfcstcst, a miniatúrát jóval több emlék képviseli. A kézzel írt kódexek szövegét és a történeteket illusztráló miniatúrákat a kolostorokban élő szerzetesek készítették. A kódexek lapjain aránytalanul nagy helyet foglalnak cl a gazdagon díszített kezdőbetűk -az iniciálék- és a szöveget keretező szegélydíszek. A miniatúrafestók fő törekvése az érthetőség és a dekorativitás volt. A román stílusú festészetben a szín szimbolikus jelentéssel bírt. (Ormos Zsuzsa összeállítása) 1 9 A gótika korának kronológiája: A gótikus stílus elnevezés a reneszánsz korából származik, mint a csúcsíves stílus elítélő értékelése. A reneszánsz ember felfogása szerint az antik művészet aranykorát a középkor barbár, a gótoktól eredő torz művészete követte. Valójában azonban a gótok és a gótikus stílus között nincs összefüggés. A gótikus építészet a francia királyok központi tartományának, a Párizst körülvevő Ile-de-F'rancc, majd a szomszédos Champagne és Pikardia városaiban született meg a XII. század közepétől meginduló nagy székesegyházak építésével. Angliában a gótika a XII. század második felében jelenik meg, és a XVI. század közepéig tart. Itáliában a helyi adottságoktól és hagyományoktól, így főként az antik római építészettől idegen gótika nehezen honosodott meg. Részben a ciszterciek, majd a kolduló rendek, ferencesek és domonkosok építkezései révén a XIII. század folyamán terjed el, jobbára Eszak-Itáliában és a francia Anjouk nápolyi királyságában, majd a XV. század derekáig marad uralkodó, megőrizve a helyi sajátosságokat. Németországban a gótika a XIII. század közepétől kezdve terjedt cl, és a XVI. század elejéig virágzik. A helyi sajátosságok mellett megkülönböztethetők erősen eltérő stílusváltozatai is, amelyek az egyes országokban és tájegységeiken eltérő mértékben jutnak érvényre. Ezek: - a francia katedrális gótika (1140-1350). - a ciszterci és kolduló rendi építészet (1200-1400). - a polgári gótikus építészet (1350-1550). Magyarországon a gótika a XIII. század második felében kezd meghonosodni, és a XVI. század elejéig érvényesül. Virágkora Nagy Lajos és Zsigmond uralkodására, késő virágzása Mátyás és II. Ulászló korára esik. (Dr. Bagi Mária összeállítása).
