Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)
CSERJÉS Katalin: MÚZEUMPEDAGÓGIA A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A KÖZMŰVELŐDÉSBEN. ANDRAGÓGIAI (ESET)-TANULMÁNYOK
A MAGYAR NYELV MÚZEUMA, SZÉPHALOM, 2009. MÁJUS 1 l-l 2. 259 palotakápolna; a cluny-i bencés apátsági templom-, a moissaá Saint-Pierre apátsági templom. 7. A román kor építészetének néhány hazai példája: Ják, Ubény, Zsámbék, Bélapátfalva; a tihanyi apátság és a pécsi székesegyház altemploma, Ocsa. A nemzetségi monostor fogalma. 141 5 Közép-Európa egész területérc, Angliára, Írországra, Itáliába, Skandináviába, keleten Magyarországra és Lengyelországra. Lő feladatának a keresztény-templomok építését tekintette. A templom volt a legfontosabb művészi feladat, szobrászat, festészet és kézművesség minden erejét ennek díszítésére fordította. A különféle templomok méretét és alaprajzi elrendezését rendeltetésük szabja meg. A templomok fő részei az előcsarnok, a hosszház, a keresztház, és a kórus, vagy szentély, továbbá a sekrestye. A szentély az oltár helye. A kolostorok közvetlenül kapcsolódnak a templomuk oldalához. I Ielyiségei a négyszögű kertes udvart körülvevő oszlopos-árkádos folyosóból, a kcrcngőből nyílnak. A román kori építészet stílusjegyei a legigényesebb és legkiforrottabb alkotásain, a templomokon ismerhetők fel legtisztábban. A román kor építészetére jellemző: - boltozatok hangsúlyos alkalmazása (dongaboltozat, kcrcsztboltozat, hevederes dongaboltozat, kupola) - közepes méretű épületek - nagy falfelületek - szűk ablaknyílások (félköríves záródásűak) - támpillérek - díszítő jellegű, szimbolikus jelentéssel bíró szobrászati alkotások - freskók A romantika változatos formában jelenik meg, fejlődik. Jellemzője, hogy országonként más-más jellemzőit lehet kiemelni a több azonosság mellett. Az építészet döntően a templomépítészetről szól, a korai keresztény bazilika típusát fejlesztik tovább. Franciaországban gyakori az apszist övező szentélykörüljáró, és az ebből sugarasan nyíló, rendszerint félkörös kápolnák sora, koszorúja (kápolnakoszorű). Építőanyaguk túlnyomó részben kemény, de jól faragható mész, és homokkő. A boltozatok kőből, néha a kőbordák között téglából épültek. A teherhordó szerkezeteinek alakulását a térlcfcdések módja szabta meg. A boltozatok jelentős súlya és oldalnyomása az alátámasztó szerkezetek, falak, pillérek, oszlopok keresztmetszetének növekedéséhez vezetett, emiatt az épületek tömörek és viszonylag rosszul megvilágítottak voltak. (Brenda Pétcrné dr. összeállítása) 1 4 A premontreiek ősi fészke a zsámbéki monostor, ma templomrom. A rend megalapítása egy német származású nemesember, Szent Norbert nevéhez fűződik, aki a halál torkából menekülve Istennek ajánlotta hátralévő életét. A rend anyakolostora Észak-Franciaországban áll, egy hatalmas tisztáson, valahol Laon és Reims között. Lakhelyüknek a szerzetesek a Prcmontre nevet adták (jelentése: Pratum monstratum, azaz „megmutatott rét", utalva arra, hogy a rend alapítója egy álomban látta meg a tisztást). A zsámbéki monostorról biztosan tudjuk, hogy 1234-ben már létezett. Alapítói egy francia lovag, Aynard leszármazottai voltak (Egyed és Smaragd ispánok), kiknek birtokjogait IV. Béla erősítette meg. A XII—XIII. században alapított premontrei kolostorok közül az egyik legimpozánsabb a romjaiban is lenyűgöző zsámbéki templom. A török és tatár hordák pusztítása után a kegyelemdöfést a természet adta meg a templomnak: az 1763-as földrengés. A lakosság a nagyobb köveket széthordta, s a műemlék helyreállításához 1889-ben kezdtek csak hozzá. 1933-ban a Lehel téri Szent Margit templomot is a zsámbéki mintájára építették. (Szabó Antónia Jusztina összeállítása) 1 5 A vizsolyi református templom három nagyobb téregységre - toronyra, hajóra, szentélyre - oszlik. A templom már említett három téregysége lényegében két periódusban épült. A jelenlegi háromosztatű szentély épült először mint teljes templom. A terület betelepüléséből és az épület formai kialakításából következtetve a XII. század legvégén kezdhették építeni, de 1220-ban már állnia kellett, mert abban az évben „Igyházasvisl"-t említenek az oklevelek. Itt őrzik a Károlyi Gáspár prédikátor által fordított 1590-cs Biblia egy példányát. (Szabó Antónia Jusztina összeállítása).
