Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)

CSERJÉS Katalin: MÚZEUMPEDAGÓGIA A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A KÖZMŰVELŐDÉSBEN. ANDRAGÓGIAI (ESET)-TANULMÁNYOK

250 I. ORSZÁGOS MÚZEUMANDRAGÓGIAI KONFERENCIA A megoldások/válaszok közül most csak néhányat dolgozok ki, tekintettel a múzeumpedagógiai helyzet jelen ftkcionáltságára: a) Gémeskút. Délibáb; 1910-cs évek b) Szivárvány; 1928. c). Csokorkötés; 1933 d) Tengerpart, alkony, kis hotelszoba; 1934 **4. A Tengerpart, alkony, kis hotelszoba (1934) című képen látunk a hátsó falon egy ferdén lefelé megdőlt furcsa tükröt, amiben elvileg a szoba általunk nem látható része, netán a szobát épp most elhagyó asszony, a magára maradó szerelmes stb. lehetne látható. Ehelyett fehér-ezüst villanás, átcikázó fény játszik csak a tükrön, motívumot nem közvetít: „nem válaszol". Érinthetjük itt a „tükör közönye" elméleti problémáját. ***8. Mire figyel a zöldruhás nő? (Zöld kabátos asszony, 1933-34) A képnek a Bodnár Éva-kötetben

4 más címe van: A mi mindennapi kenyerünket!, a vásárhelyi tárlaton olvasható cím itt csak alcím. Ezt az információt megbeszélésünk végén közölhetjük. Az asszony erőteljes félalakja a kép közepén-előterében áll, a nő felemeli arcát, és kifelé néz a keretből, nem tudni, nem látni, mire. Kezeit egymásba kulcsolja, Bodnár Éva: Az újra felfedezett Tortiyai. Gondolat, Bp. 1986.