Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)

BENCZE Judit-RÉPÁSI Beáta: A MÚZEUM LEHETŐSÉGEINEK FELHASZNÁLÁSA AZ ANDRAGÓGIAI KÉPZÉSBEN

188 I. ORSZÁGOS MÚZEUMANDRAGÓGIAI KONFERENCIA b) az egyes látogatói célcsoportok számára különböző típusú múzeumpedagógiai foglalkozások megtartására c) különböző múzeumi kiállítások, rendezvények technikai kivitelezésére d) a múzeumi arculattervezéssel, sajtótájékoztatók szervezésével kapcsolatos gyakorlati feladatok ellátására, pályázati anyagok elkészítésére e) a múzeumi projektek kivitelezésére, múzeumi PR-kiadványok, prospektusok, honlapok készítésére. C) Emellett a Neveléstudományi Tanszék szervezésében továbbra is működik az egy féléves Múzeumpedagógia speciálkollégium, amelynek célja a hallgatók megismertetése a múzeumpedagógia legújabb eredményeivel, a pedagógiai munkában való hasznosítás lehetőségeivel. A Kodolányi János Főiskolán a hivatalosan érvényben levő, egységes minőségbiztosítás alapján dolgoznak. Eszerint készítik el a tantervi programokat, hálóterveket, tantárgyi leírásokat és kurzustematikákat. Természetesen gyűjtenek hallgatói visszajelzéseket, amelyek a múzeummal kapcsolatos kurzusokra vonatkozólag nagyon pozitívak. A fejlesztések legfontosabb mozgatói az elhelyezkedési lehetőségek, a munkaerő piac igényeinek figyelembe vétele.

4 2. A múzeumandragógiai képzés eredményei egy hallgatói projekt tükrében Az eddigi hallgatói munkák felhasználásával előkészületben van egy szöveggyűjtemény összeállítása, ill. kiadása, amely az elmúlt félév során készült hallgatói dolgozatokból áll, amelyeknek témái egy-egy múzeum megadott szempontok alapján történő bemutatását tartalmazzák. A jövő, múzeum iránt érdeklődő hallgatói haszonnal forgathatják, mivel elég kevés irodalom segíti a múzeumpedagógiában elmélyedni kívánó hallgatókat. 2.1. A munka módszertani háttere A múzeumpedagógiai hallgatói projekt hátterében a reformpedagógia szemléletmódja áll. Ez a XIX. század végétől kibontakozó pedagógiai mozgalom nem csupán történeti tanulságokat hordozó mozgalom. Ennek olyan kulcsfogalmai, mint a „gyermeki szabadság", a „gyermekközpontúság", az „öntevékenység", a „csoportmunka", a „gyermekművészet", a „munkaiskola", a „szaktanterem", a „projektoktatás" — és a sort még folytathatnánk - a XX. és XXI. századi iskola, ezen belül a múzeumpedagógia számára is számos időtálló értéket nyújthat.

5 2.1.1. A reformpedagógia hagyományai A reformpedagógia klasszikusai közül leginkább az amerikai John Dewey pedagógiai felfogásában jelenik meg legközvetlenebb módon a múzeum oktatási környezetként történő felhasználásának gondolata. A pragmatista felfogással összhangban fogalmazódik meg az alapelv, hogy az iskola maga legyen a valóságos 4 BENCZE Judit 2009. s NÉMETH András 1996. 5.