Viga Gyula - Viszóczky Ilona szerk.: Egy matyó értelmiségi életútja. Száz éve született Lukács Gáspár (Miskolc, 2008)
Kápolnai Iván: Lukács Gáspár (1908-1986)
Feltűnően nagy számban méltatja Lukács Gáspár papköltők verseit. Magyar költők mintegy 20 verskötetének recenziójával találkozunk 1935—41 között a Diárium hasábjain, s közülük minden harmadik papköltő verseit ismerted. Köztük van a szociáks érzékenysége és szavalóművészete révén országszerte népszerű felvidéki premontrei szerzetes tanár, majd plébános Mécs László „Forgószínpad" című kötetével, és a dunántük misztikus lelkületű, szimboksta dunántük világi pap, Harsányt Lajos „Holdtölte" című kötete. A fiatalabb Puszta Sándornak Leányfaluból — akinek népies tájverseit Móricz Zsigmond is lelkesen üdvözölte - három kötetét („Pók a tükrön", és a „Vadludak" címűt, valamint összegyűjtött verseit) is bemutatta Lukács Gáspár. A legfiatalabb Ágoston Julián egri ciszterci szerzetes tanár első verskötete („Fekete remeteségem") is eksmerő szavakat kapott tőle. (1945 után valamennyien haUgatásra kényszerültek.) A papköltők mekett nagyra értékelte Lukács Gáspár a — kezdetben a Nyugatban, majd a későbbiekben katolikus orgánumokban pubkkáló - Nagy Méda (Kovács Antalné) költő és prózakó szeretetet szomjazó verseit („Mélyből hoztam"), és Gáspár Jenő Isten-közelséget és vakásos elmélyülést tükröző költeményeit. Sípos Károly verseit („Hallgatás z so ^àrd') Istenre hangolt élet megnyüatkozásainak tartja erkölcsi ideálok szolgálatában, Várady Zsigmondné „Isten malmai' című kötetében viszont, mint kja, „a versmalmok őrlik a lélekgabonát." A katolikus kodalom prózai alkotásai közé tartozik a francia kteratüra hatása alá került Possonyi László Korunk Szava, majd a (ma is működő) Vigíka katokkus folyókat egyik megalapítójának és szerkesztőjének a regénye: „Üldözni jognak titeket'. Ebben egy szovjet asszony és egy francia fiatalember keresztény felfogás szerinti, moráks felelősségérzettel tektett új életének a kezdetét mutatja be. Kádár Imre — aki az Erdélyi Szépműves Céh egyik alapítója és a kolozsvári Magyar Színház igazgatója, majd református lelkész és teológiai tanár — }y A fekete báránf'-a nem készült talán katolikus regénynek, ám Lukács Gáspár szerint azzá tette „az erkölcsi felfogás logikája és az események belső kényszerítő ereje." Egry Irén Kapisztrán Szent János regényes életrajzát tartalmazó kötete („Zsarátnokot dobott az Úr") csak néhány jekemző mozzanatot ragad ki életéből, de megismerhető belőle a történeti háttér több érdekes részlete: a pápai udvar, a magyar keresztes hadak, Hunyadi János alakja stb. A katolikus szekemiségű kónő, Dénes Gizella „G sip ke kesztyű' című történeti regényéről közölt recenzió fekója, hogy Mária Terézia rokokó világának magyar problémái fölött átsikkk, vagy „leönti édeskés szerelmi lével." A sajtótörténész könyvtáros Dévényi Béla „Éjféli nap' című regényét a szeretet utópiájának tartja az önzésbe belefásult korban. Zaymus Gyula apátplébános, számos vakásos szemléletű mű szerzőjének a tiszta családi élet apológiáját nyújtó egyik ifjúsági regényéről („Üres fészket himbál a szél 7 ) irt
