Viga Gyula - Viszóczky Ilona szerk.: Egy matyó értelmiségi életútja. Száz éve született Lukács Gáspár (Miskolc, 2008)
Kápolnai Iván: Lukács Gáspár (1908-1986)
recenzió enyhén kritikus hangot üt rneg az ún. „fehér regények"-ről, finom figyekneztetésül azok szerzői számára. Szabó Karolj. tr Az Úr zsámolyánál' címmel kiadott kötetének novekáit pedig ügyes dilettáns alkotásoknak tartja a címadó noveUa kivételével. A katolikus kodalom és a vaUás kérdései kánt megnyüvánuló intenzív érdeklődés bizonyára összefüggésbe hozható a matyóság hagyományos katolikus vakás(osság)ával. A néprajzkutatók szerint a „matyó" főnév és jelző eredetileg gúnynév volt, melyet a reformátusok akasztottak néhány környékbek település katolikus lakóka. A kövesdi matyók 20. századbek barokkos népi katolikus hitvüágáról tanúskodik az 1980-as évek elején Franciaországban megjelent nagy sikerű könyv is, melyet egy egyszerű szegény summás és hímző asszony vakomásainak több ezer oldalas kézkatos anyagából szerkesztett egy neves francia tudós, a francia tudományos akadémia egyik halhatadanja \je vinaigre et le fiel („Ecet és epe") címmel. A paraszti élet és (szülő)föld vonzásában A tősgyökeres matyó paraszd származású Lukács Gáspár kodalmi érdeklődésének másik fő kánya a földdel, a parasztság életvitelével, gondolkodásmódjával kapcsolatos kérdéskör. Ennek egyik megnyüvánulása volt a Katolikus Szemlében megjelent tanulmánya 1942-ben jy A parasztregény mint korjelensé£ címmel. Ebben nem is utal arra, hogy Nobel-díjas kók egész sorát foglalkoztatta ez a téma. Már 1920-ban Nobel-díjat kapott munkájáért a norvég Knut Hamsun, aki , r Afóld áldásai'' '-ban megkta, hogy a civilizációtól menekülő ember rátalált a földre, amely problémák nélkük, mert természetes. A lengyel Wlady s law Key mont monumentáks regénye, a Parasztok, a négy évszak szerinti négy énekre tagolt paraszteposz 1924-ben érdemesült Nobeldíjra az életösztön, a földéhség és szerelem epikai nyugalmú tárgyüagos ábrázolásával. Az 1938-ban ugyancsak Nobel-díjas amerikai kónő, Pearl Buck „Az édes anyaföld' '-je azt példázza, miként omlik össze egy kínai család, mikor ekiagyja a földet, és a civikzáció felé fordul. Csak jóval később, 1962-ben érdemesült ugyan Nobel-díjra az amerikai John Steinbeck, de Lukács Gáspár hivatkozik magyarul már az 1940-es évek elején „Érik a gyümölcs" és „Mohos szikid" címmel megjelent regényeke, és elemzi azokat. A legolvasottabb, és legtöbbet vitatott parasztregények szerzőjének, Jean Giononak — akinek a regényei (IUyés Gyula fordításában) gyors egymásutánban kerültek a hazai könyvpiacra — már semmi köze a parasztsághoz: nem tud szabadulni a civikzációtól, így kétségbeesetten küzd ekene. Ebben a jelenségben Lukács Gáspár egyfajta menekülés jeleit látja „Menekülés az irodalomban" című esszéjében. A menekülés szemléletmódjának a képviselőjét Magyarországon Gárdonyi Gigában, az egri remetében fedezi fel, akit a magyar kodalom első reaksta
