Viga Gyula - Viszóczky Ilona szerk.: Egy matyó értelmiségi életútja. Száz éve született Lukács Gáspár (Miskolc, 2008)

Kápolnai Iván: Lukács Gáspár (1908-1986)

kötete („Napos tájak") az egyszerű, főleg Szeged környéki szegény emberek kánti szociáks érzékkel tcktett szeretetét tükrözi, miként a paraszt származású, ugyancsak dél-alföldi Kárás^ Józsefiek a szegedi tanyavüág életét egy nap történetébe sűrítő első regénye. A szülőhazához való kötődés jelentkezik a kalandos életű Dékány András „Tátrai tüzek" című elbeszéléskötetében, melynek élményanyaga, „a felvidéki hegyek és tájak utáni prousd sóvárgása" Lukács szerint rokon az erdélyi Nykő József és Tamási Áron kásáival. A „Virágosfinn otthonok" című kiadvány valójában a magyar falvak szeretetéből és megszépítése kánti vágyból fakad azoknak a tapasztalatoknak az átadásával, melyeket a szerző Finnországban, a központilag szervezett szociális munka hazájában szerzett. Kárpátalja 1939. évi átmeneti visszatérése alkalmából „Rákóczi földje" címmel kiadott kis képeskönyv ugyancsak a tágabb szülőhaza kánti szeretet terméke. Emktést érdemelnek még azok a szépkodalmi, szociográfiai és poktikai pubkcisztikai munkák, melyek a magyar parasztság helyzetéről tájékoztatnak, és annak jobbítására kányuló törekvéseknek adnak hangot. Móricz Zsigmond fölfedezettje, a bihari szegényparaszt Szpbó Pál, a Nemzeti Parasztpárt egyik alapítója (s a későbbiekben az országos poktika egyik résztvevője) első regényében („Emberek") hkt hozott a faluról, a falusi élet válságáról. Az agrárszociaksta mozgalomból és a Parasztpártból nőtt a poktikai élet és a magyar próza jelentős alakjává a balmazújvárosi Veres Péter, akinek a Magyar Társadalomtudományi Könyvtár 1. füzeteként megjelent, „Magyar sors — parasztsors" című munkáját ismerteti Lukács Gáspár, kifejezve azt a reményét, hogy „kissé osztály ízű paraszti gőgje az urak eken egyszer majd lehámkk róla, legkésőbb akkor, amikor az urak meg fogják őt győzni ennek a gőgnek jogosuladan voltáról." A „Népiség és s%oáali%mur cím alatt kiadott két tanulmányában valamiféle szintézisbe próbálja hozni a szocializmust a magyar néppel, kialakítva a szociakzmus sajátos magyar népi formáját, a parasztság és ipari munkásság találkozásával. Ugyanakkor harcol az „urbánus" kók eken. A pubkcista és szépkó, később a Nemzeti Parasztpárt egyik vezetőjeként 1948. évi külföldre távozásáig a poktikai életben is aktív Kovács Imre }r

A paraszt életforma csődje" címmel kötetbe gyűjtött (1935-40 között folyókatokban megjelent) 12 tanulmányának a tárgya többek között a földreform, és a falu városba özönlése, a kaszáskeresztes mozgalom, a vakásos szekták és az egyke, az értelmiség és a paraszt ifjúság viszonya, a pesszimista közhangulat és egyéb kérdések. Egyéb irodalomkritika és könyvismertetés A katolikus (vagy legalábbis vaUási vonatkozású) kodalom, a föld és a parasztság, a szülőföld és a haza kánti kötődés vonzásában született tanulmányok és könyvismertetéseken kívül, számos különböző témájú kodalom-