Viga Gyula - Viszóczky Ilona szerk.: Egy matyó értelmiségi életútja. Száz éve született Lukács Gáspár (Miskolc, 2008)

Kápolnai Iván: Lukács Gáspár (1908-1986)

tudományi munkáról kék még megemlékeznünk. A parasztregények mekett, foglalkoztatta Lukács Gáspárt a korabek európai regénykodalom másik jelensége, a „Nagy regény"(Diárium 1941). Ezt monumentaktásában a régi nagy eposzokkal hasonktja össze, az érlelődő eposz-regény fejezeteként. Balzac és Zola után termékei a 20. században a német Thomas Mann „Buddenbrokhá^'-a., az angol John Galsworthy „Forsyte Sagd'-ja és a francia Martin du Gard: „Thibault család'-ja. Ezek valójában a polgárság több nemzedéken átívelő életviszonyait bemutató családregények. Hivatkozik még több szerző Hamsun és Undset (korábban már emktett) munkáka is. Magyarországon inkább történeti tárgyú nagyregényekkel találkozunk, melyek többek között Szent Istvánt, a leprában szenvedő Nagy Lajos királyt, Mohács korát, a Bach-korszakot stb. mutatják be. Külön tanulmányt szentel Lukács Gáspár a tatárjárás regényeinek. Makkai Sándor, a református püspök és teológus reaksta regényei (a „Táltos király" és „Sárga vihar"') — Lukács szerint - úgy ábrázolják a magyarokat és a tatárokat is, amüyenek voltak. II. Endre alatt a zükött közállapotok úgy fölemésztették a magyarság erőit, hogy csak egy katasztrófa segíthetett, de ea vihar" utáni romok között maradt kövekből még lehetett építeni. Kodolányi János regényei („Vasfiai', „Julianus barát*, „Boldog Margit') a népben munkáló életösztön erejére hívják fel a figyelmet, és IV. Béla király alakjára, akit az udvar bolondnak tartott, de ő tudta, hogy neld igaza van. Tormay Cecü „Ősi küldött'-jenek főhőse, Ung vitéz Béla király példája és magatartása nyomán rádöbbent egy kolostor csendjében arra, hogy a szenvedés és az áldozatvákalás — a szeretet mekett a legnagyobb emberi érték — történelemformáló erő. Ezt a keresztény történelemszemléletet látja Lukács Gáspár a norvég Undset regényeiben is, aki az embert a történelemben mutatja be, Mauriac katokkus regényei pedig az embert a társadalomban. A nagyszámú történeti tárgyú regény nyomán tanulmányt kt 1938-ban a Magyar Kultúrában „Ujabb regényeink történetszemlélete", majd a Vigíkában „Történetírásunk és a hőskultuszj címmel az „új" magyar hősök születéséről. Ezt a tények kutatására és közlésére szorítkozó, pozitivista történetírás utáni új szellemű történettudomány és a történeti tárgyú szépkodalom hatásával hozza összefüggésbe. A hősök közé sorolja az ákamalapító Szent Istvánt és a második honalapító IV. Béla kkályt, akik nem voltak népszerűek korukban, és a kivételes nagy személyiségekhez hasonlóan, nemcsak kiemelkedtek korukból, hanem szemben is álltak vele. A két vkágháború közötti szekemtörténeti kány vezető alakja, Szekfű Gyula munkássága nyomán az „új" magyar hősök egyike Széchenyi István is, aki az önmegismerés és önbkálat révén kimunkált biztos alapokra kívánta építeni az ország gazdasági-társadalmi életét és művelődését, és csak sok szenvedés után hozta meg a történelem a józan Deák Ferenc művét, a kiegyezést.