Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Folklór az Ördögi kísértetekben

[Jegyzetek. Meztelenség és körüljárás: A vásárhelyi Sólymos Sára vallotta, hogy a boszorkányságot Kozma Istvánnétól tanulta. „Kozmáné tanított arra, hogy Mezítelen le vetkőződvén a Házat körül söpröttük a végre, hogy a békák bé ne mennyének a házba, a Tyúkok sokat tojjanak, és azon ingeket a harmaton végig húztuk, és ki csavartuk a sajtárban s Vaj lett belőle, azon Vajat pediglen elis adtuk." A vásárhelyi és a kornádi adat: Schram Ferenc (szerk.): Magyarországi boszorkányperek 1529-1768. Budapest, 1970. I. 55, 338.; A litkei, mihálygergei, ipolytarnóci példa: Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén. Debrecen, 1986. 209. A patai példa: Gönczi Ferenc Somogyi gyermek. Kaposvár, 1937. 20.; Példák a meztelenséghez: S%endrey Akos: Meztelenség a magyar néphitben. Népünk és Nyelvünk, II. 1930. 129-133.] Mágia az újszülöttei Az újszülöttel kapcsolatosan nagyszámú hiedelem, varázsló cselekvés, preventív és produktív tevékenység ismeretes. A legfontosabbak közé tartoznak a gyermeket óvó, védő rítusok a boszorkányok és a különböző ártó lények ellen. Hasonlóképpen arra törekedtek, hogy a gyermeket megvédjék a betegségektől, szerencsés és hosszú életű legyen. Ide vonatkozóan Bornemisza Péter egy kevésbé ismert varázsló eljárást említ. Ha gyermeked s^ületic, ki ádd a% ablakon, es kerülyec meg à ha^at vele, es sokáig él (856). A rítusnak két fontos eleme van: A% újszülött ablakon való kiadása és a há^ megkerülése a gyermekkel. Az ablakon való kiadás a gonosz lény — boszorkány — megtévesztésére szolgál. A hiedelem szerint ha a gyermeket az ablakon át adják ki, a rontó szellem nem veszi észre és így nem árthat neki. A kereszteleden gyermeket könnyebb az ördögnek és a boszorkánynak megrontani, megigézni, kicserélni és hatalmunk alá vonni. Az Ung-vidék és a Zempléni-hegység falvaiban még a közelmúltban is emlékeztek arra, hogy az újszülöttet a keresztelőre induláskor az ablakon vitték ki a házból. Manga János a gömöri Kiskovácsvágáson jegyezte fel, hogy azok a szülők, akiknek gyermeke meghalt, az újszülöttet az ablakon adják ki, amikor a keresztelőre viszik. Hasonlóan emlékeztek erre a gyakorlatra szintén a gömöri Alsószuhán. A második elem - a ház körüljárása — erősíti az elsőt. A körüljárás szintén mágikus célt szolgál. A körüljárás voltaképpen körülzárás, a ház, a lakóhely, a terület elzárása, egyben megvédése a rosszindulatú, gonosz, ártó hatalmaktól. A mágikus körre vonatkozóan nagyszámú példa ismeretes a néphagyományban. Csak néhány adatot említünk. A körüljárást, a mágikus kört alkalmazzák pl. a határ, a mező megvédésére, jégeső ellen, madarak ellen, ragya ellen, a lakóhely, a ház megvédésére boszorkányok, kígyó, béka, féreg, tűz ellen, az állatok megvédésére betegség, boszorkány, rontás ellen. Somogysárdon a gyermek avatásakor az édesanya a gyermekkel háromszor megkerüli az oltárt. Bornemisza történeti adalékkal gazdagítja a védő, óvó, preventív mágikus cselekvéseket. Az újszülöttel kapcsolatos hiedelemkörhöz is fontos példaként járul. [Jegyzetek. Ungi, zempléni adatok: Bartha Elek: Házkultusz. Debrecen, 1984. 103.; Manga adata: EA 7748. Egy másik példa ugyanonnan EA 00812. Alsószuha: sgy. A somogysárdi adatot Simon Eszter gyűjtötte, 1998. A körüljáráshoz, mágikus körhöz: S%endrey Zsigmond: A halottak, szentelmények és eljárásmódok a varázslatokban. Ethn., XLIX. 1938. 42.; Ujváry Zoltán: A népszokáskutatás néhány kérdése. In: Népszokás és népköltészet. Debrecen, 1980. 21-22. 27.; Lévárti gyűjtésem 1973-ban: A megnézett gyereket holdtöltekor az ablakon adták ki, a templomokat megkerülték vele és az ablakon lábbal befelé tették vissza a házba.]