Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)
Az agrárkultusz kutatása a magyar és az európai folklórban
ez a kecske funkcionális vizsgálatát, a kecskemaszkos játékok és az agrárkultusz összefüggésének kérdéseit lényegesen nem érind. A kutatók a kecskemaszkot a legarchaikusabb állatmaszkok közé sorolják. 261 A kecskével kapcsolatos kultusz vizsgálatakor gyakori utalások történnek a klasszikus görög szokásokra, játékokra, amelyekben a kecskének fontos szerepe volt. 262 Nemcsak a görögök, hanem a rómaiak is hittek a kecske alakú démonok létezésében. Kecskének öltözött személyekről már i. e. VII. századból vannak adatok. 263 Nyitott kérdés, hogy kontinuitás van-e az antik kecskemaszkos alak és a mai kecskét alakító játékos között. Moszyriski K. tanulságosan mutat rá, hogy a kecskének rendkívül nagy jelentősége volt Európa népeinek hitében és kultuszában. Ez elsősorban abból adódik, hogy a kecske a legkorábban szelídített háziállat. Domesztikálása valószínűleg korábban történt mint a szarvasmarháé, sőt hamarébb, mint a juhé. A növénytermesztéssel foglalkozó népek szelídítették meg a kecskét több ezer évvel ezelőtt és hosszú ideig a kutyán kívül valószínűleg az egyetlen háziállat volt. 264 Mindezekből logikusan következteti Moszyriski K. azt, hogy a kecske jelentős szerepet kapott a földművelő népek kultuszában, hiedelmeiben. Figyelemre méltó, hogy a kecskekultusz első rétegében a kecskét az ősökkel, a holtakkal hozzák összefüggésbe a kutatók. Schneeweis E. a farsangi alakokban és így a turicah&n is, a visszatérő lelkek ábrázolását látja. 265 Ez Moszyriski K. véleménye is, amikor azt hangsúlyozza, hogy a kecskével kapcsolatos hieclelmek a halottak leikéivel, a kecskemaszkok pedig a lélekkultusszal kapcsolatban keletkeztek. 266 A halottkultusszal való összefüggés azonban egyáltalában nem zárja ki, mint ahogy azt fentebb is láttuk, a kecskének a vegetációs kultuszban való szerepét. Sőt, ez az a hagyománykör, amelyben a legtisztábban mutatkozik meg a kecskemaszkok, játékok funkciója. A fehérorosz és a lengyel kecskemaszkos játékok énekszövegeiből világosan kitűnik, hogy a kecske a termékenység állata, vele termékenységi varázslatot hajtanak végre. A játékot kísérő dalokban arról van szó, hogy ahol a kecske jár, amerre elmegy a gabona bőséggel terem, nagy gabonakazlak keletkeznek. 267 Ez lényegében teljességgel megmagyarázza a kecskének az agrárkultusszal való kapcsolatát. Mindenképpen figyelemre méltóak tehát azok a törekvések, amelyek a karácsonyi, farsangi kecskemaszkos játékok funkcionális értelmét a földművelésben keresik és amelyek felvetik a kecske mitikus szerepét az aratási szokásokban. 268 Az európai kecskemaszkos játékok terjedési irányának, egymással való kapcsolatainak, az átadás-átvételnek a kérdéseire itt természetszerűleg nem szükséges kitérnünk. Megemlítem azonban azt a véleményt, amely szerint a kecskemaszkos játékoknak a centruma Dél-Európának valamely pontjára, vagy sokkal inkább Európa és Ázsia határterületére tehető. 269 A magyar kecskemaszkokkal kapcsolatban felmerült, hogy nem vezethetők vissza a magyarság őstörténetébe, hanem átvételek szomszédos népektől. 270 Az újabb kutatások nyomán azonban a kecskekultusz ősi rétegével kap261 Propp V.J., 1963a. 111. 262 Prokoscb-Kurath G., 1949. I. 456.; Uungman W., 1937-1938. I. 265. 263 Vö. Moszyriski K, 1939. II. 997. 264 Moszyriski K., 1939. II. 999. 265 Schneeweis E., 1961. 127. 266 Moszyriski K, 1939. II. 997, 999. 267 Vö. Mais A., 1955. 232.; Propp V. ]., 1963a. 112. 268 Mannhardt W. idézett munkáján kívül 1. még Betti R, 1932-1933. 298 kk.; Schmidt E, 1963. 62 kk.; Uungman W., 1937-1938. I. 265 kk.; Bystron J. S., 1916. 47.; Zelenin D, 1927. 40 kk. Fejezetünkhöz kapcsolódó példákat 1. Wildhaber R által szerkesztett tanulmánykötetben, 1968.; A napkultusszal kapcsolatban: Mangiuca S., 1890. I. 201-203. 269 Moszyriski K., 1939. II. 1000. 270 Dömötör T., 1960. 79.
