Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)
Az agrárkultusz kutatása a magyar és az európai folklórban
A lengyel, cseh és szlovák néphagyományban a kecskemaszkos szokások, melyekben az állatot alakító személy elnevezésére alkalmazzák a túron, turka szót is, igen széles körben ismeretesek. Különösen két alkalommal, karácsonykor és farsangkor fordulnak elő a kecskemaszkos játékok. A túron, turka gyakran együtt szerepel a medvével és a lóval. 254 Amint majd látjuk, a turka fogalom eredetileg más állatra vonatkozott, csak később került kapcsolatba a kecskével, elsősorban a két maszk hasonló formai alakítása következtében. Az európai nem szláv népek körében szintén ismeretesek a kecskével kapcsolatos szokások, maszkos jelenetek, egykori szerepére mutató emlékek. Mannhardt W. bőséggel említ példákat a német nyelvterületről és a skandináv népek hagyományából. Karácsonykor és farsangi időszakban a kecskének öltözött személyek egyaránt megjelennek. Német nyelvterületen többnyire Habergeiss, Klapperbock, Neujabrshock a nevük. Külső formai tekintetben lényegében megegyeznek a fentebb említettekkel. Igen gyakran nem önállóan lépnek fel, hanem együtt szerepelnek a lovat, a medvét és a gólyát alakító játékosokkal. Norvégiában Julebuk a nevük és a karácsonyi időszakban jelennek ?55 meg. Külön megemlítem még a magyar kecskemaszkos játékokat. A magyarságnál elsősorban farsangi időszakban ismeretesek. Idevonatkozóan főleg Szatmár, Erdély és Felső-Magyarország területéről vannak példák. 256 A kecskemaszkos szokások számos variációjára megközek'tően sem tudunk itt utalni. A rövid áttekintéssel a kecskemaszkos játékok széles körben való elterjedésére akartam rámutatni. Rendkívüli népszerűségük Európa népeinél már önmagában is felkelti a figyelmet. Az agrárkultusszal való összefüggései miatt pedig különösen az érdeklődésünk előterébe került. Mannhardt W a kecskemaszkos játékokat és az agrárrítusokat az agrárkultuszban előforduló nagyszámú kecskével kapcsolatos szólás, hiedelem nyomán hozza összefüggésbe. Arra az eredményre jut, hogy a kecske a különböző dramatikus játékokban, szokásokban funkcionálisan megegyezik az aratási kecskével, a Kornbockkú. A kecskemaszkos felvonulásokban Mannhardt W. a vegetáció, a gabona növekedését előmozdító rítust lát, s magát az állatot a vegetációt megszemélyesítő démoni alakok közé sorolja. 257 Mannhardt W. állat alakú gabonadémonokkal kapcsolatos teóriájáról már részletesen szóltam, s így most a kecskejátékok összefüggésében más kutatók idevonatkozó megállapításaira fordítsuk figyelmünket. Mindezek előtt meg kell még említenünk, hogy az említett játékokban a kecske a tur, túron, turca, a maszkot, a játékot illetően lényegében azonos, azonban eredetileg két különböző állat maszkjáról volt szó. Több szerző a két elnevezés közé egyenlőségjelet tett és megállapította, hogy a kecske és a túron stb. azonos fogalmat takarnak. 258 A tur, túron, turca a latin taurusból ered, az ószlávban tur^ alakban ismeretes és tulkot, bikát jelent. 259 A román nyelvben valamelyik szláv nyelvből való átvétel. 260 Amikor a tulok mint állatfajta háttérbe szorult és lényegében kipusztult, a kecske és a túron maszk erős formai hasonlósága miatt eggyé olvadt. Rendkívül nehéz, ma már ott, ahol a néphagyományban a kecske és a túron stb. nevű maszkok együtt fordulnak elő, a kettő szétválasztása. Úgy vélem azonban, 254 Ztbrt C, 1950. 107 kk.; Bednárik R, 1943a. 74. kk.; Zatko R, é. n. 141.; Witkowski C%. 1965. 8-9.; Bystron J. S., 1916. 43 kk.; Moszyriski K, 1939. II. 987 kk.; Mais A., 1955. 221-235.; Reinfuss R, 1967. 134-135.; Vö. még: Kret^enbacher L. 1965. 49-72.; Horváthová E., 1968. 22 kk.; Jerábek R, 1968. 11 kk.; Kolberg 0., é. n. 249 kk. 255 Mannhardt W., 1904-1905. II. 183 kk.; Weiser-Aall E, 1954.; L. még: Walter S., 1965. 107-113.; BurgstallerE, 1965. 21. 256 Vö. Ferenc^ I.-U/váry Z., 1962.; Dömötör T., 1967. 148. 257 Mannhardt W., 1904-1905. II. 155 skk.; 183 kk. 258 Mais A., 1955. 224-225. 259 Schneeweis E., 1961. 127.; Machek V, szerint a turon, turca azonos indogermán tőre, a /wrra vezethető vissza. Machek V., 1957. 543. 260 Popinceanu L, 1964. 40.
