Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Az agrárkultusz kutatása a magyar és az európai folklórban

Az említett szokásnak a temetés, a vízbevetés, a bábu vagy a fa részekre szakítása, elégetése a fő eleme. A fő elemek összefüggésében keresi Propp V. J. a szokások magyarázatát. Emellett azonban a szokások funkciójára egy, a kutatók számára mellékesnek tűnő, gyakran nem érintett mozzanat megfigyelése elöntő magyarázatul szolgál. Nagyon lényeges ugyanis, hogy a különböző bábuk, antropomorf figurák megsemmisítése hol történt és mit csináltak vele. Néhány leírás konkrétan meghatározza, hogy a bábukat nem egyszerűen a falu határán kívül vitték, hanem a bevetett mezőre, és a bábuk darabjait a vetésbe dobták vagy ásták. Jól mutat rá Propp V. J., hogy ez nem lehet véletlen. A fő motívumok összefüggései nyomán alakítja ki véleményét a játékok funkciójáról. Megállapítja, hogy ezek a szertartások, szokások a földműves ember érdekeit tükrözik. A parasztember ezekben a játékokban a föld termékenységére igyekezett hatást gyakorolni. A halottas játékok, a bábuk széttépése, a nyírfaünnep, Kosztroma, Jariló stb. ugyanazon jelentést képviselték. A vetés növekedését, a termény gyarapodását akarták vele biztosítani. A parasztember számára elsősorban az volt a fontos, hogy ezekben a játékokban a bábuban, fában stb. megszemélyesített erő a mezőnek, a vetésnek adassék át és így Propp V.J. levonhatja a tanulságot, amely szerint „ezeknek a szokásoknak az alapját a termékenység biztosítására irányuló törekvés alkotja, s ezek a szokások a múltban olyan agrárrítusok voltak, amelyek a bőséget, termékenységet biztosító produktív mágia körébe tartoztak."

240 Propp V. J. koncepciójában határozottan új törekvések tükröződnek. Látnunk kell azonban, hogy ezek nem annyira az anyag értékelésében, mint inkább annak interpretálásában jelentkeznek. A hasonló jelenségeket a néphagyomány egész területéről összevonja, és a fő motívumok alapján szűri le a következtetését. E módszerre a zseniális Mannhardt W. is bőven szolgál példákkal. Kétségtelen, ha a dolgok mélyéig akarunk hatolni, a jelenségeket nem ragadhatjuk ki összefüggéseikből. A jelenségek egymástól függeden vizsgálata is hozhat jelentős eredményt. A temetési játékokkal, halottas jelenetekkel kapcsolatban a kutatók gyakran emlegették, hogy a játék a vegetáció pusztulásával áll összefüggésben. Más vélemények szerint ezekben a játékokban a tél legyőzése, elpusztulása, a tavasz, a nyár érkezése fejeződik ki. Számos más felfogás is tartotta magát.

241 A különböző magyarázatokra az évszázadok folyamán megváltozott szokások természetszerűleg adtak alkalmat. Végső elemzésben azonban minden magyarázat utat talál az agrárkultuszhoz. A földművelő ember számára egyeden fontos kérdés volt: terményeinek, állatainak biztosítása. Cselekedeteiben, szokásaiban ez a törekvés valamilyen formában mindenképpen megnyilvánult. Évszázadok, sőt évezredek folyamán a rítusok lényeges változáson mentek át. Azonban a legerősebb változásban is felfedhetők az eredeti, ősi elemek, motívumok. Más helyütt részletesen foglalkoztam az antik istenek és az újkori démonok kapcsolatával. Ezekre az adatokra csak visszautalok, amikor most a dramatikus játékokkal kapcsolatban újkori példát görög területről említek. A játék Trácia területén ismeretes, farsangi időszakban. A játékban részt vesz két Kalogherosnak nevezett szereplő, egy öregasszony, két menyasszony, két cigány és két rendőr. A Kalogherosok farkas- vagy rókabőrből készült hegyes kalapot viselnek. Hozzáerősítenek kecskebőrt vagy őzbőrt úgy, hogy az befedje a mellüket és a vállukat. A szemek és a száj számára keskeny nyílást vágnak a bőrön. Derekukon egy bőröv van, melyen csengők csüngenek. Az egyik Kalogheros nyilat, a másik egy phallus alakú botot tart a kezében. Az öregasszony egy kosárban koraszülött gyereket — amit egy fadarab képvisel - tart. Időnként megeteti, elaltatja és megveri. Végigvonulnak a falun, minden ház udvarára betérnek. Ha valamelyik mezőgazdasági szerszámot nem találják a helyén, joguk van arra, hogy elvigyék. A ház gazdája borral kiváltja. Az utcán a rendőrt alakító játékosok megbírságolják a nézőket. A falu 240 Az idetartozó anyagot 1. Propp V. ]., 1963a. 68-104.; Propp V. ]., 1963b. 60-63. 241 Vö. Ferency I.-Ujváry Z., 1962. 116 kk.