Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)
Játék és maszk. Dramatikus népszokások IV.
Ha tekintetbe vesszük a Bacchusra, a keréken forgó bábukra és a bodnártáncra vonatkozó nagyszámú német párhuzamot, valamint azt, hogy ezek közül csak egy játék - a táncos kerék - ismeretes a mai magyar területen és ott is bizonyíthatóan német átvételként, továbbá azt, hogy TokajHegyalján jelentős német telepítések történtek, valamint még azt, hogy a tokaj-hegyaljai bodnárok német eredetűek voltak és a tánc a céhszokásokhoz tartozott, akkor semmi kétség nem lehet a tokaj-hegyaljai Bacchus német eredetét illetően. A magyar hagyományban azonban az antik isten borivó magyar legényként jelent meg a látványos, szórakozást, mulatást jelentő szüreti felvonulós maszkos és nem maszkos alakjai között. TefiérjeCmezes aCakpskodók^ Az európai antropomorf maszkos alakoskodók körében etnológiai tekintetben a legrejtélyesebbek közé tartoznak azok az alakok, akik a népélet különböző szokásalkalmaira tetőtől talpig fehér öltözetben jelennek meg. A fehér jelmez, a fehér maszk nemcsak formailag és külsődlegesen emeli ki ezeket az összes többi maszkos alak közül, hanem a fehér színnek erre a maszktípusra vonatkoztatott funkciója révén kaptak különleges jelentőséget. Mitológiai elemek, rítuscselekvések és válási hiedelmek kapcsolódtak egymásba és rétegződtek egymásra ezekben a maszkos alakoskodókban. A fehér maszkos alakok olyan lényeknek a megszemélyesítői, amelyeknek a megjelenítésében a jelmez, a maszk sok évszázad alatt gyakorlatilag nem változott. A jelmez révén, amit felvettek, egy sajátos lénnyé alakultak, amelynek a lényegét éppen a fehér jelmez juttatta kifejezésre. Különösen hangsúlyossá válik ez, ha a fehér jelmezes alakok megjelenésének időperiódusában teljesen eltérő maszktípusok is felbukkannak. A fehér jelmezes maszkos alakoskodók etnológiai szempontból különleges figyelmet érdemelnek azért is, mert a fehér jelmezbe öltözöttek szerep szerint is tudatában vannak annak, hogy egy sajátos, mindenki számára tiszteletet ébresztő lényt alakítanak. Ennek a maszktípusnak a viselői még a legújabb kori megjelenítésben sem pusztán a szórakoztató maszkos játékok egyik figurájaként jelennek meg. Nem ötletszerűen kialakult maszktípus ez, hanem eredetében a kultuszok világába vezet. Természetesen, mint minden kulturális örökség, ez is átment a változás folyamatain. Figyelemre méltó azonban, hogy az egész alakon eluralkodó fehér jelmez évszázadokon át lényegében alig változott, az alakított lény viszont személyében és funkciójában erősen átértékelődött. Jól mutatja ezt a kalendáris szokáshagyomány, amelyben a fehér jelmezes alakoskodó egy naptári naphoz, illetőleg annak a napnak a névadójához, Lucához kapcsolódik. Idevonatkozóan bőséges példák ismeretesek az európai néphagyományból. A fehér jelmezes alakoskodók a magyar nyelvterületen is elsősorban Luca napján, pontosabban Luca-nap estéjén jelennek meg. Ezekhez hasonló fehér jelmezes alakoskodók azonban sporadikusan más alkalmakhoz kapcsolódva is feltűnnek. Vizsgálatainkat illetően lényegében nem az alkalom, hanem a jelmezes, a fehér ruhás, a fehér maszkos alakoskodó áll előtérben. A Luca vagy bármely más nap, illetőleg alkalom csak egy időpont, amelyhez a maszkos szokás kapcsolódik. A kalendáris szokáskörben megjelenő fehér jelmezes alakoskodó neve a magyar nyelvterületen Luca vagy Luca-asszony. Ez a december 13-ához kapcsolódó hagyományoknak egyeden maszkos alakja. A Luca-naphoz fűződőén rendkívül gazdag szokás- és hiedelemhagyomány ismeretes az egész magyar nyelvterületen. Az idevonatkozó anyag köteteket tölt meg. 1 A szokáskörrel foglalkozó munkákban elsősorban hiedelmek, mágikus cselekvések, rontó és bajelhárító rítusok, varázsversek stb.
