Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások IV.

meg. A feltételezett egykori és az új, számos esetben többszörösen kontaminálódott forma között időben nagy távolság van. Voltaképpen csak a recens anyag, a szokás újkori értelmezése nyújt biz­tos alapot a funkcionális vizsgálathoz. A problémát a kutatók az ősök kultuszától a farsang, a tél eltemetésének hipotéziséig a legkülönbözőbb irányból közelítették meg. A magyarázat során igen gyakran abból az alkalomból indultak ki, amelyben a játék, illetőleg a halott és a halál motívuma előfordult. Ma már köztudott, hogy az ősi kultúra elemei, rítusai, szokáscselekvései az európai pa­rasztság hagyományában olykor egyező, olykor azonban egymástól teljesen különböző alkalomhoz rögzítődtek. Ez a magyar hagyományban is kitűnően megfigyelhető éppen a halottas játékokkal kapcsolatban. Az etnológiai kutatásokban a legnagyobb hatást kiváltó és magát mindmáig szívósan tartó teó­ria a halottkultusszal és az azzal szorosan összefüggő agrárkultusszal áll kapcsolatban. A halottkul­tusz és a halottas játékok közötd összefüggés kérdése voltaképpen magától értetődően vetődik fel. A halottkultusz pedig az agrárkultusz hagyománykörébe kapcsolódik és így a halállal, temetéssel, feltámadással stb. kapcsolatos maszkos, dramatikus szokások természetszerűleg kerültek ezekkel egy csoportba. A halottkultusz problémakörét a maszkokkal, a dramatikus jelenetekkel való összefüggés­ben igen behatóan Meuli, Kari vizsgálta meg. Rámutatott arra, hogy a halottak rendszeres vis­szatérésébe vetett hit majdnem valamennyi magas kultúrában megtalálható valamilyen formában. Ismeretes a legtöbb természeti népnél. Különösen erőteljes ez a hit az alacsonyabb mezőgazdasági kultúrákban. Az emberek úgy vélték, hogy a halottak hatalmának köszönhető, ha a szántóföldjük jó termést hoz. A halottak az esztendő bizonyos időpontjában az alvilágból feljönnek és kifejtik tevékenységüket. Azok az emberek, akik maszkot vettek magukra, az ősök szellemét képviselték, és ebben a szerepben az ősi békés rendet, az életet jelentő termékenységet akarták biztosítani. A maszkba öltözött játékosok, mint az ősök mitikus képviselői, emberfeletti tevékenységet fejtettek ki. Az átváltozás következtében a játékosok magasabb lénnyé, hatalom urává lettek. Ezekben a já­tékokban mélyen fekvő lelki szükségletek találtak kielégülésre. A maszkok főképpen a matriarchális kultúráknak alkotják a fontos ismertetőjelét, azaz tehát olyan kultúráknak, amelyek mindenekelőtt a földművelésen alapulnak. 29 A holtak kultusza elsősorban a növénytermelő népeknél figyelhető meg, amely népek hosszabb ideig ugyanazon a helyen éltek és művelték a földet, amely a halott őseiket magában rejtette. 30 Mindazok a népi játékok tehát, amelyekben a halál, a temetés, a feltámadás stb. motívumai megfigyelhetők, az ősök és a vegetáció kultuszára irányítják a figyelmet. Ezek a motívumok egyes szokásokban világosabban, másokban halványabban jutnak kifejezésre. Sok játékban azonban olyan erős változások következtek be, amelyekből aligha lehet ma már a korábbi állapot tükröző­dését megfigyelni. A már megváltozott játékokból újabb játékok alakultak, és a mágikus vonások bennük csak az egyes jelenetek csökevényes elemeként jelentkeznek. Ezeket az elemeket egyre in­kább kiszorították a való életből merített jelenetek, olyannyira, hogy a 19—20. században a mágikus célzatosság teljesen eltűnt, helyébe realista látásmód lépett olyan jelenetekkel, amelyekben a családi és társadalmi létet, a környezetet stb. ábrázolják. 31 A halottas játékoknak a halottkultuszra, azzal összefüggésben pedig az agrárkultuszra való visszavezetését már Mannhardt, Wilhelm 32 és követője Frazer, James George 33 munkáiban is meg­találjuk. Az agrárkultusz középpontjában a vegetáció istenei, szellemlényei állanak, amelyek valójá­ban meghaló és feltámadó lények, s különböző szertartásokkal siratták, temették el. Az etnológiai kutatások megindulásakor a kutatók előtt egyértelműnek tűnt, hogy a népszokások és a hiedelmek nagymértékben összefonódnak az antik kultuszokkal, így a néphagyomány emlékeinek az eredetét nyomozók számára a halottas játékok kapcsolatba hozása az antik halottkultusszal és a vegetációs

Next

/
Oldalképek
Tartalom