Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)
Játék és maszk. Dramatikus népszokások III.
654 Játékok, és maszkgk, munkaabkabmakkyyr Játékra, alakoskodásra a báli éjszakán került még sor. Az ún. hajnaljáráskor 2 ga^da maskarába öltözve járkált az utcákon, és a járókelőket zsúpkötéllel megkötötték és csak váltságdíj ellenében engedték el. 106 A tokaj-hegyalj ai szüreti felvonulást, a játékokat és a maszkos alakoskodást az előző szokásleírás után éppen harminc évvel figyeltem meg és jegyeztem le Erdőbényén, Mádon és Tokajban. Különösen figyelemre méltó a török alakjának a megítélése Mád község hagyományos szüreti, illetve farsangi felvonulásában. Századunk elején és a két világháború között erről a szokásról már hírt adtak. 1967-ben alkalmam volt személyesen jelen lenni a szüreti felvonuláson. A részletes megfigyelés mellett számos fényképfelvételt készítettem. Erre az ünnepségre október l-jén, vasárnap a kora délutáni órákban került sor. A szüreti felvonulásban részt vevők a református templom előtti téren gyülekeztek. A szereplők közül sokan elkészülve, maszkírozva jelentek meg, többjüket azonban az indulási helyen készítették elő a megfelelő szerephez. így pl. a törökök által „elrabolt menyecskék" arcát, száját nem sokkal az indulás előtt festették, „maszkírozták", fejükre kendőt kötöttek stb. Hasonlóképpen a többi szereplő is a gyülekezési helyen alakította ki öltözetének végső formáját. A felvonulás résztvevői közül elsősorban a törököket alakítókra fordítják figyelmüket. Két férfi bő vörös nadrágot húzott magára, amellyel a törökök „buggyos" nadrágviseletét igyekeztek kellőképpen utánozni. Az egyiken díszes, zsinóros kabát volt, amely a török előkelő, főúri rangját mutatta. Fejükön azonban nem turbán, hanem vörös színű süveg, csákó volt. Az egyik töröknek kenderből hosszú szakállt ragasztottak. Felnyergelt lovon ültek. A ló fejét, kantárját pántlikákkal, virágokkal díszítették. Mindkét török mellett magyar „menyecske" lovagolt. Két legény nőnek öltözött. Arcukat, szájukat pirosra festették, fejüket kendővel „menyecskésen" felkötötték, blúz, sálkendő, nyaklánc stb. volt rajtuk. A felvonulás élén a dobos ment, aki időnként megállt — vele együtt az egész menet — és rövid dalolás után hírül adta az utcákon összesereglett embereknek, hogy hol lesz és hány órakor kezdődik a szüreti bál, amelyre meghívta a nézőket, a falu lakosságát. A dobost követték a törökök. A szakállas török haladt elöl magyar menyecskéjével. Közveden mögötte lovagolt kedvesével a zsinóros mentéjű török. Időnként ittak kulacsaikból, majd a nézők legnagyobb meglepetésére és nagy mulatságára a törökök „csókolóztak" a párjaikkal. Ilyenkor a lóval közvedenül egymás mellé léptettek, egymáshoz hajoltak, s szerelmüket nyilvános csókolózással kinyilvánították. A törökök után magyarruhás legények lovagoltak. Őket követték gyalog a sáfárok, akik szépen hímzett kötényt viseltek. Két sáfár nagy fürtökkel pompásan díszített szőlővesszőt vitt. Kettő feladata pedig az volt, hogy kancsóikból a felvonulás során egy-egy pohár borral megkínálja a nézőközönség egy-egy tagját. A menetben ún. magyar ruhába öltözött táncos párok következtek, akik táncaikkal szórakoztatták az utcára kitódult, kapuban álló, ablakokból figyelő lakosságot. A zenészek szekéren ültek. Utánuk következett a s%őlőcsősz hatalmas hordóból készített kunyhójával. Egy szekérre nyitott végével hátrafelé néző hordót helyeztek. Venyigével, szőlőlevelekkel, növényekkel beborították. A szőlőcsősz a hordó nyílásánál, azaz „kunyhójának" ajtajánál állt és kereplőjével folyton csattogott. Majd ezután limlommal teleaggatott sátoros szekér következett. A szekér sátora mindenféle rossz ruhából volt készítve. Különböző bádogedények, fazekak csüngtek a szekér oldalán, még éjjeliedény, kézifűrész, tök, villanyégő is volt a sátoros szekérre erősítve. A szekér oldalán függő tábláról mindenki elolvashatta a tulajdonos nevét és foglalkozását: „Kolopár Aladár üstfódö%ő mester Tapoca Miskolc". 106 Az olaszliszkai adatok 1937-ben kerültek lejegyzésre Kemény Ferenc Olaszüszkáról szóló írásában. Déri Múzeum Adattára.
