Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások III.

Betyárok vagy ahhoz hasonló szerepkörű alakok elsősorban a román, orosz, ukrán hagyományban bukkannak fel. Nem jellemző azonban az egész népterületre. Román nyelvterületen a betyároknak (zsivány, rabló) a moldvai népi színjátszásban, az ún. hajdú-játékokban volt fontos szerepük. A betyárjátékok még a közelmúltban is élénken éltek egész Moldovában. Ezekben a játékokban több jelentős hős jelenik meg, úgymint Jianu, Bujor, Codreanu, Paunas stb. A közönséges rablók is, mint pl. Terenic, Corvi, Lucán is a játékok szereplői voltak. Amíg azonban a betyárj átékokban a hős ellenzékben állt az akkori társadalommal, s a betyárok tetteitől a nép el volt ragadtatva, mert a despotákat megrémítették, addig a rablók, zsiványok, bár nem nyerték el a szegényeknek azt a szimpátiáját, mint a betyárok, bizonyos fokig elégtételt szolgáltattak nekik azzal, hogy kirabolták a despotákat, az uralkodó osztály tagjait, a gazdagokat.

36 A hősi dráma különösen a 19. században terjedt el erőteljesen a balkáni országok török iga alóli felszabadulásának korszakában. A törökök moldáviai és valakiji uralkodásának hanyadásakor a török nagybirtokosok és zsarnokok ellen lépnek fel. Később a betyárdrámákban Cinte, Koroj, Poliscsuk és más török bojárok ellen harcolnak. A játék lényege többnyire a következő: a szegény legény gazdag leányt szeret, nem veheti feleségül, ezért a hegyek közé bujdosik, az erdőkben él, s bosszúból kirabolja a bojárokat, a gazdagokat.

37 A kétségtelenül legnagyobb hatást kiváltó színjáték főhőse Jianu (a 19. század elején Munténiában élő hajdú kapitány) vagy Bujor (a moldvai hajdúk vezetője, akit 1911-ben végeztek ki). Az ezekről szóló színjáték változatokról megállapították, hogy a különböző nevekkel ismeretes szövegek ugyanazon mű variánsai, mégpedig egy műdrámának, a bukaresti Nemzeti Színházban is előadott drámának a népi szállománya. A népi játék követi a Matei Millo nevű szerző által írt dráma menetét. Nemcsak a moldvai román, hanem a moldvai ukrán darabok is ennek a megfelelői.

38 Ezek a darabok tehát nem hozhatók kapcsolatba, lényegében párhuzamba sem a magyar betyárjátékokkal. Voltaképpen ugyanezt mondhatjuk el az európai népi színjátékok hasonló tematikájú darabjairól. Az olasz, német, osztrák színjátszásban pl. a regényhős Rinaldo Rinaidinikapott helyet.

39 Bajor-osztrák területen gyakoriak az olyan játékok, amelyek a 15-16. századtól kezdve megjelent népkönyvek eseményeit dramatizálták.

40 De ez vonatkoztatható az orosz klasszikus népi színház „betyárdrámájára", a Lodka-ra. (Ladik, Sljupka, Sajka raybojnyikov, Csórni] voron, S^tyepan Ra^n,Jermak stb.) is. A dráma fejlődése során nagy szerep jutott az irodalmi forrásoknak, különösen a betyárdrámákkal foglalkozó ádagirodalomnak és a rablókról szóló ponyvairodalomnak. Ennek az irodalomnak a lényegét azonban, azt ugyanis, hogy a rabló, a betyár alakját, aki bosszút állt az igazság megszegéséért, a társadalmi rend egyenetlenségeiért, dicsfénnyel övezte, a nép szívesen fogadta hagyományai körébe.

41 Német nyelvterületeken — így főleg az említett bajor területeken - népszerűek voltak a különböző rablójátékok, amelyek az előzőektől formában és tartalomban is lényegesen különböztek. A játékokban rendszerint kevés a szöveg, a maszkos alakok látszatharcot vívnak egymással, s a 36 Adäscäiitei Vasile: Teatru folkloric din judeçele Bacäu si Neamç. Bacäu. 1968. 73, 154.; Uő.: Aspecte din dramaturgia popularä teatrul popular de Haiduci. Limba si Literaturä, II. 1956. 9. kk., 18 kk. 37 Szpataru G. L: Szosztav i klasszifikacija moldovszkoj narodnoj dramaturgii. In: Narodnij teatr (Red.: Gus%ev V. E.). Leningrad, 1974. 110 kk. 38 Gatsak V. M.: Voinic and Haiduc-Folk Theatre in Moldovian Soviet Socialist Republic, in North Bukovina and in North-Eastern Rumania. In: VII. International Congress of Anthropological and Ethnological Sciences. Moskva, August, 1964. 39 Mu^slay Las^lo-Voigt Vilmos: Betyárjáték. In: Világirodalmi Lexikon, I. Budapest, 1970. 896. 40 Schmidt Leopold: Volksschauspiel. In: Deutsche Philologie im Aufriss. 38. Lieferung. Berlin-Bielefeld-München, é. n. 2275. 41 Krupjans^kaja V. ].: Narodnij teatr. In: Russzkoje narodnoje poeticseszkoje tvorcsesztvo (Red.: Bogatyrev P. G.) Moszkva, 1954. 405 kk.; vö. Bonkáló Sándor: Az orosz népdráma. Budapesti Szemle, 1932. 280 kk.