Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások III.

554 Játé^pd és maszkgd munkaatkaímakkgr Kecskemas^k. Tis^acsege, Hajdú-Bihar m. Kecskemaszk. Ajak, Szpbolcs-Szatmár m. A kecske alakításának ezek voltak az első típuscsoportba tartozó legáltalánosabb változatai. A kecskemaszk másik típusa a fából készített kecskefej volt. Erre elsősorban Erdélyből vannak példák. A fából faragott kecskefejet egy nyélre erősítették. Az alsó állkapcsot zsinórral mozgatták, amely nyomán a maszk csattogó hangot adott. Az előzőhöz hasonlóan a játékos mélyen előrehajolt, a maszk nyelére támaszkodott, letakarták bundával, gubával vagy pokróccal. A kecskealakoskodót rendszerint a gazdája, kötélen vagy láncon vezette be a fonóba. Az állat nagyokat ugrott, mekegett, szarvával, fejével böködte, ijesztgette a lányokat, akiknek a lábát, combját, farát a játékos a bunda alól kinyúlva megfogdosta. A nők visongtak és többnyire nagy kavarodás keletkezett, ami a fonóban levő legényeknek a lányok ölelgetésére igen jó alkalom volt. A játék egyszerűbb változatait a tréfás, komédiaszerű mozzanatok alkották, s az ijesztést, a rémületkeltést kiváltó jelenet szinte katarzist hozó nevetéssel ért véget. Kultikus mozzanatokat sejtet a bálványos vár alj ai kecskés játék befejezése. A jelenetet lezáró tánc közben a kecske összeesett, meghalt. A kecske gazdája, apakulár szomorú nótákat furulyáit felette. Nemsokára az állat felugrott és táncolva kiment a fonóból.

6 Az összetettebb jelenetekre a dialógus a jellemző. Ez egyszersmind a vásár jelenetek csoportjába illeszthető. Ajakon (Szabolcs m.) a kecske gazdája áruba bocsátotta az állatot. A vevőt egy néző alakította. VEVŐ: - Mi az ára? 6 Vincze Hajos: i. m. 12.