Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramadkus népszokások II.

Ez csak akkor történt, ha a vacsora éjfélig elhúzódott. Fontos volt, hogy a látogatásuk még a menyasszonykontyolás előtt legyen, akkor, amikor még az új asszony menyasszonyi ruhá­ban van. A maskurások között volt olyan legény, aki udvarolt a menyasszonynak s utoljára még akart vele táncolni. Hajdúböszörményben a legkülönbözőbb maskura-ala­kok jelentek meg a lakodalmakban. így pl. felöltöztek betyár­nak, huszárnak, katonának, cigány asszonynak, kémény kotrónak, drótosnak, állatot utánozva kosnak, medvének és lónak, illetve csikónak. A vőfi jelentette be őket a násznépnek és a nász­nagytól kért engedélyt arra, hogy a vendégek bemehessenek: — Kedves násznagy uram! Egypár vendígünk írkezett, nagyon takaros emberek, tessék űket befogadni! A násznagy válasza rendszerint az volt: Hát gyüjjenek! Amikor a maskurák beléptek, a vőfi beköszöntő verset mondott. A hajdúböszörményi A típuséi lóalakoskodással kap­csolatban nagyon fontos annak a hangsúlyozása, hogy elté­rően a 13 típustól nem a hívatlan maskurások jelenetei, maszkjai közé tartozott! Szereplői a lakodalom vendégei közül valók voltak és úgyszintén eltérően a másik típustól, a játék be­mutatására éjfél után, a menyasszonytáncot követően került sor. A jelenethez különösebb előkészítésre nem volt szük­ség. Négy-öt legény kiment az udvarra. Kettőt az A típus­ban leírt módon lónak alakítottak. Egy legény rossz ruhába öltözött, rossz kalapot tett a fejére, botot vett a kezébe. O lett a ló gazdája. A negyedik legény kupecet alakított. Az ötödik szemüvegesen, a hóna alatt táskával mint állatorvos jelent meg. Olykor két orvos volt. A ló gazdája a lovát áruba bocsátotta. A kupeccel alkudozott, egyezkedett. A kupec hi­bákat talál a lóban. Mondja, hogy kehes, beteg, dögrováson van már s mielőtt megvenné, megnézeti egy orvossal. Ekkor az orvosnak öltözött alakoskodót hívják, aki vizsgálgatja a lovat: fogdossa, tapogatja, a pokróc alá nyúl stb. Kijelenti, hogy a lónak mindene ép, még a nemi szerve is. A kupec fizet az orvosnak és a ló gazdájának. Ekkor a ló összerogy. A lovat alakító két legény elterül a földön s nem mozdulnak. A másik orvos most lép elő. Bírálja a kollégáját és megvizs­gálva a lovat kijelenti, hogy az tüdőtágulásban döglött meg. Előfordult, hogy a jelenet másképpen fejeződött be. Olykor az alkudozás közben, amikor nagyon alacsony összeget kínált a kupec, a ló gazdája bosszúsan felkiáltott, hogy olyan kis összegért nem adja a lovat, inkább agyonüti. És akkor botjával ráhúzott a ló fejét alkotó cserépfazékra, ami darabokra hullott szét s az alakoskodó legé­nyek a földre estek, „a ló megdöglött". A döglött ló fölött énekelték: Harminc esztendeig szolgáltam egy gazdát, Szárazmalom keringő megpihensz már tőlem, Mindig csikó módra húztam a nagy igát. Sárkelet-bodorka megnőhetsz már tőlem. Abrakot nem ettem, meg is öregedtem, Most te, ides gazdám, hozzád fordulok már, Búza, szalma, törek volt az eledelem. Ne vegyél te lovat, neked való szamár! sí csikóst alakító játékos a csikófejjel. Hajdúnánás, Hajdú-Bihar m.

Next

/
Oldalképek
Tartalom