Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramadkus népszokások II.

azonban éppen elég a konfliktus kialakításához, hiszen a valóságos helyzet, a szereplők és jelenlevők élményanyaga, a körülmények ismerete megfelelő mélységet nyújt a játéknak. Annak az állapotnak a megszűnése, amely a konfliktus alapjául szolgált, a játék háttérbe szorulását is előidézte. Olyan színjátékról van szó, amely a valóság talaján alakult, a jelenlevők tapasztalataira, élményeire épült. Ha aktualitását a mondanivaló elveszd, a játékra az igény megszűnik. Mintegy nyolcvan-száz év, alig két generáció időszakában jelentett ez a játék mélyebb élményt, váltott ki érdeklődést. Virágkora föltédenül a múlt század második felére tehető. A Nagysárréten s így Sárrétudvariban is a földművelésre való átállás, az állattartás régi módjának megszűnése az ilyen természetű konfliktusok megszűnését is eredményezte. Mind ez a játék, mind a másik kettő ma már az élő néphagyományban nem jelentkezik. A háttérbe szorulás eddigi tényezői mellett tekintetbe kell vennünk azt is, hogy bár a játékban úgy tűnik, mintha a gazda kerekedne felül, azonban a jelenlevők előtt egyáltalában nem kétséges, hogy erkölcsileg a gazda teljesen megsemmisült, szégyenbe került a pásztor bére miatt. Az erkölcsi győzelem mindenképpen a pásztoré. Az ilyen játékot feltehetően nem nézték jó szemmel a gazdák lakodalmában. Ebben a tekintetben tehát a játék színhelye, közössége, hagyománytartó területe eleve szűkebb körre szorult, amely bizonyos szempontból szintén nem volt előnyös a hagyomány fennmaradása, ápolása, továbbadása tekintetében. A következő játék központjában szintén a pásztor, egy csikós és agaddá áll, lényegében ugyanazzal a konfliktussal, mint az előzőben. Az egyszerűség kedvéért az előzőt kanászjelenetnek, az utóbbit pedig csikósjelenetnek nevezem. A csikósjelenet harmadik szereplője egy hivatalos személy, a pandúr, aki megjelenésével fokozza a feszültséget, s a konfliktus az ő közbelépésével oldódik meg. Antagonisztikus ellentét mutatkozik meg ebben a jelenetben is a gazda és a pásztor között. Feltűnő azonban, hogy amíg a kanászjelenetben formailag a gazda kerekedik felül, ebben a pásztor kap elégtételt s éppen a hivatalos közeg által. A csikósjelenet cselekménye, hasonlóan a kanászjelenethez, azzal indul, hogy a csikós olyan házba tér be, ahol a gazdák tanyáznak, boroznak. A gazda a csikóst maguk közé invitálja, borral kínálja, örömét fejezi ki, hogy találkoztak, együtt lehetnek. A találkozás nagyon barátságos, hangulatos és úgy tűnik, mintha kedélyes, baráti beszélgetés következne. Jó színpadi fogás ez. Az ellenkező végletbe való átcsapás fokozza a drámaiságot, a feszült helyzetet. Bizonyos feszültséget jelent ez a nézőknek is. A csikós és a gazda közötti feszültség létrejöttében fokozatosság figyelhető meg. Ezt először a borivásra való felszólításban érezzük. Megjegyzések hangzanak el arra vonatkozóan, hogy ki tud többet inni, ki hagyja le a másikat. A csikós tisztelettudóan kitér a gazda elől, mondván, hogy semmiképpen sem akarja megszégyeníteni a gazdáját. Ebben azonban benne rejlik a csikósnak az a gondolata, hogy jobb, ha ők nem mérik össze az erejüket. A robbanást jelentéktelennek mondható mozzanat idézi elő. A csikóst kávéval kínálják, mint ami hathatós szer a bor mámora ellen. A kávét a pásztor visszautasítja. Megnyilvánulásából kitűnik, hogy mélyen megveti a gazdákat, akik a fekete levest pohárból szürcsölik. Finom bírálatot érzünk mi ebben a feltörekvő, jómódú gazdákról, akik a polgári életformának kezdenek hódolni. Bizonyosfajta gúnyról van itt szó, amely mindennél bántóbb, sértőbb. Méltóképpen fel is háborodik a gazda s ezzel a helyzet pillanatok alatt elmérgesedik. A gazda a csikós szemére veti, hogy a lovait elrontotta, engedelem nélkül befogta, egy közülük megrokkant, egy elvetélt stb. Éppen ezért nem fizeti ki a bérét. A csikós a vádaskodás alatt higgadtan viselkedik. Nyugalmat erőltet magára, hiszen mindennél fontosabb a neki és a bojtárjainak járó bér. Elmúlt Szent Mihály napja, bundát kell venni, mert már hidegen fújnak a szelek. Éppen ezért - bár fenyegetőleg említést tesz az élesre töltött pisztolyáról -, az ellene hozott vádakat igyekszik