Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások I.

gyöngyszemeket stb. fűznek s általában egy vagy több csengőt a fejrészhez is rögzítenek.

281 Az állatmaszk ismertetésénél utalnunk kell egy — az összefüggések vizsgálatában feltehetően nem lényegtelen - formai különbségre. A takaró alatt tartózkodó szereplő egyes változatokban egyenesen áll. Az állatmaszkot a boton maga előtt fej magasságban tartja és így úgy tűnik, mintha az utánzott állat is felegyenesedve, két lábon állna. Más variáns szerint a játékos derekát megdöntve előrehajlik, a nyélre támaszkodik, és ebben a helyzetben egy mind a négy lábán álló állat benyomását keld. A turkajárásban részt vevők száma változó. Az Arad megyei Somoskeszin, Halmágyon 18 vagy 24 tagú a csoport, a bihari Rézbányán viszont csupán 6 legény vett részt egy turkás csoportban.

282 A vizsgálat szempontjából nem annyira a személyek száma, hanem a csoportban részt vevő funkciót viselő szereplők alakja a fontos. A szokás központi szereplője a turka, aki lényegében az egyetlen maszkos alak, amint előbb leírtuk. Mind a turka, mind a többi szereplő kiválasztása a karácsonyt megelőző egy-két héttel, esetleg egy hónappal korábban történt. A résztvevők általában legények. Ritkábban nős férfiak is gyakorolták a szokást. A turkát alakító szereplő kiválasztása rendszerint , , Turkamas^k. Méhkerék, Békés m. nagy körültekintéssel történt. Egyrészt azért, mert ez a szerep ügyes, tréfához, mókázáshoz, játékhoz rátermett személyt kíván, másrészt pedig azért, mert nem mindig vállalkoztak ennek a szerepnek az alakítására. Az a hiedelem, hogy a turkát alakítótól a szerencse eltávozik, „jó angyala" hat hétre elhagyja és az ördög hatalmába kerül. Mivel „tisztázatlan" lélek van benne, farsangig nem mehet a templomba. Néhol úgy vélik, hogy egy fél évig tart, amíg a gonosz hatalom erejétől megszabadul.

283 Mindezek fontos tényezők az állatmaszk eredeti funkciójának, ősi értelmének a megállapításához. A többi szereplő rendszerint köznapi ruhába öltözve vesz részt a szokásban. Alsófehér megyében egy legény a csoport vezetője, a biräu (bíró), akinek az a feladata, hogy rendet tartson. A crásmar (kocsmáros) ételről, italról gondoskodik. A cai-mts. (ló) nevezett legények a kapott ajándékokat viszik. A vornic minden házban köszöntőt mond a család tagjaira. Nem hiányzik a csoportból zenész sem, a dobos, a furulyás, ill. a hegedűs.

284 A Hunyad megyei Bózesen a turka gardája önálló szereplőként jelenik meg.

285 A Kolozs megyei Apahidán egy maszkos mutu (néma) szereplője van a mintegy nyolcfős turkás csoportnak. Bajuszos álarc takarja a fejét. Kezében fafejszét tart. Derekán 281 Schmidt Tiholt i. m. 109-110.; Moídován Gergely: i. m. 1899, 958.; Kollárov Mo\es István: i. m. 453. 282 Gyárán Gyula: i. m. 221.; Seemayer Viliháld: i. m. 1903. 23. 283 Moldován Gergely: i. m. 1899. 958.; Schmidt Tibolt: i. m. 107.; Kollárov Mo\es István: \. m. 454. 284 Moldován Gergely: i. m. 1899. 958. 285 Schmidt Tiholt i. m. 107.