Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások I.

egyre inkább kiszorították a való életből merített jelenetek, olyannyira, hogy a 19—20. században a mágikus célzatosság teljesen kihalt, helyébe egy új realista látásmód lépett olyan jelenetekkel, amelyekben a családi és társadalmi létet, a környezetet stb. ábrázolták. Fend példáinkból kitűnhetett, hogy számos olyan szokás került a farsang vonzáskörébe, amelynek az ereded funkciója a vegetáció kultuszához, az ősök kultuszához és különböző varázscselekedetekhez kapcsolódott. A már legtöbb esetben értelmüket vesztett rítusok jól megfértek egymással a farsang vidám, játékra és szórakozásra ügyelő hangulatában, valamint más jeles napi szokásokban, amint azt a Luca napjával, a szilveszterrel és az újévvel kapcsolatban is láttuk. Régi elemek újakkal találkoztak, egymásba kapcsolódtak, amelyek során sajátos szokáskörök, jeles napi és egyéb alkalmi szokások alakultak, időhöz és korhoz alkalmazkodó funkcióval. Szépen tanúsítják ezt nekünk a jeles napokhoz kapcsolódó maszkos dramatikus játékok. ^nkhúzás és áíes^üvőfarsang végén A farsangi játékok áttekintése során röviden érintettem a rönkhúzás, tökehúzás, tuskóhúzás, illetőleg ennek az arche formáját, az ekehúzás szokását. A valamilyen formában Európa-szerte elterjedt szokásnak sajátos kontaminált változatai ismeretesek Magyarország nyugati területein. A szokás egy ősi mágikus rítus kereteit kibővítve napjainkra komikus dramatikus játékká alakult. Erről a tréfás lakodalmi szertartással párosuló népszokásról fontos adalék már a múlt századból ismeretes. Részletesebb, a játék egész menetét bemutató leírást Vakarcs Kálmán, Dömötör Tekla és részint Dömötör Sándor közleményei nyomán kapunk. Vakarcs Kálmán a Szentgotthárd környéki falvak — elsősorban a hiencek, de kapcsolatosan a magyarok — tuskóhúzását írja le részletesen, s közöl az álesküvőhöz kapcsolódó ún. lakodalmi szövegeket is.

144 Hasonlóképpen részletező és elemző tanulmányban ismerteti Dömötör Tekla egy közösség — Rábatótfalu — rönkhúzásának teljes szokásanyagát.

145 A falu a Vakarcs Kálmán által leírt falvak sorába tartozik, s vend településű. A Vas megyei Őrség két magyar falujának, Kisrákosnak és Viszáknak élő hagyományaként ismerteti a szokást főbb vonásokban Dömötör Sándor}^ Kapcsolódó osztrák párhuzamokat Burgenlandból, Steiermarkból, valamint magyar, szlovén példákat is Klier KarlM. közöl.

147 Az alábbiakban a rönkhúzást és az álesküvőt a Vas megyei Katafáról mutatom be. A szokás napjainkig élő gyakorlat abban az évben, amelynek farsangi periódusában a faluban házasságot nem kötöttek. Papp Gyula szervező, irányító munkája nyomán rendkívül látványos, jól megrendezett törzsökhúzásra, került sor 1971-ben. A hagyományos szövegek alapján állította össze a szokás 144 Vakarcs Kálmán: Tuskóhúzás a szentgotthárdi járásban. Ethn, XLIV. 1933. 139-149.; Csávásy Alice: Tuskóhúzás a hienceknél. Ethn, XXXIII. 1922. 91-93. További példákhoz 1.: Sebjanics Ferenc. Fenyőlakodalom a Muravidéken. Ethn, LV. 1944. 156.; Iváncsics Nándor. Fakatafajankóhúzás Petőházán. Soproni Szemle, 1957. 134—136.; Beke Ödön: Tuskót húz. M. Nyelvőr, 1849. 29.; MóroczKároly: Tőkehúzás. Irodalmi Szemle, XV. 1972. 4. sz.; Uő: Kodály Zoltán nyomában. Bratislava, 1979. 201 kk.; Marciéit Béla: Csallóközi farsang. Irodalmi Szemle, 1975. 8. sz. 145 Dömötör Fekla: Das „Blochziehen" in Rábatótfalu 1968 — eine ungarische Variante eines interethnisch verbreiteten Faschingsbrauches. In: Kontakte und Grenzen. Festschrift für Gerhard Heilfurth zum Geburtstag. Göttingen, 1969. 385-392.; Uő.: A népszokások költészete. Budapest, 1974. 39 kk. 146 Dömötör Sándor. Őrség. Budapest, 1960. 132 kk. 147 Klier Karl

M.: Das Blochziehen. Ein Faschingsbrauch von der Südostgrenze Österreichs. Eisenstadt, 1953.; L. még: Hrandek Rudolf A.: Das Blochziehen 1948 in Bernstein. Burgenländische Heimatblätter, XII. 1950. 34 kk.; Bajor példa: Hanika Josef. Faschingshochzeit und Trockendampfschiff in Wallerfing, Niederbayern. Schönere Heimat, XL. 1951. 14 kk.; További párhuzamokhoz: Schmidt Feopo Id: Das deutsche Volks Schauspiel. Berlin, 1962.